Idén tizenöt éves a baróti Tortoma Könyvkiadó, mely másfél évtized alatt jelentős helyet vívott ki magának az erdélyi könyvpiacon, és bizonyította szükségességét. Alapítója, tulajdonosa, vezetője, Demeter László történész, az Erdővidék Múzeumának irányítója – akivel az évforduló alkalmából beszélgettünk – vallja: fenn lehet maradni a mai világban is, amikor egyébként sokan temetik a könyvet, de meg kell találni az egyensúlyt a piac igénye és a megjelentetni kívánt könyvek között.
Demeter László elmondta, a könyv szeretetéből adódóan, az egyetem elvégzése után Kolozsvárról Barótra hazakerülve, arra az elhatározásra jutott, hogy létrehoz egy könyvkiadót. Ez 2006 tavaszán történt, és azóta foglalkozik könyvkiadással.
Veretes névben gondolkodott, így esett a választása a Tortomára, a Barót fölötti magaslatra, melyről belátható egész Erdővidék. Ferenczi István régész szerint a Tortoma jelentése őrhegy, vigyázóhely. Demeter László elhatározta, kiadója az erdővidéki kultúra vigyázója lesz. Annyi híres személyiség származott Erdővidékről, hogy szellemiségüket tovább lehet vinni a könyvkiadóval, tartja. Az évek során megtörtént a nyitás, témákban Budapestig, Pozsonyig is eljutottak.
Kezdet és folytatás
A vállalkozó történész könyvkiadót és könyvesboltot együtt indított. Az üzlet jelentette a stabilitást. Nemsokára az az ötlete támadt, hogy Zathureczkyné Zelch Manci Saját és összegyűjtött receptkönyvét kellene kiadni hetedszerre. Ugyanis a két világháború között hat kiadást ért meg, de azokat újságpapírra nyomtatták, s napjainkra elnyűtté váltak. Hiszen ha az erdővidéki háziasszonyoknak volt két könyvük, a Biblia mellett a másik a Zsathureczkyné-féle szakácskönyv volt. Így örvendtek neki, olyannyira, hogy négy éve nyolcadszor is kiadták.
Ez volt az első kiadott könyve, aztán elterjedt a városban a híre, hogy könyvkiadással is foglalkozik. Jelentkezett Antal Jenő bácsi, hogy adja ki a vadászemlékeit. Ez lett a második.
Az első két esztendőben két könyvet adott ki, aztán hármat-négyet, s most ott tart, hogy tavaly tizennyolcat, ami erdélyi könyvkiadók viszonylatában is jelentős teljesítmény, mondja Demeter László, összegezve, a tizenöt év alatt százötven könyvet jelentettek meg. Szakmájából és lokálpatriotizmusából adódóan először erdővidéki témájú történelmi és helytörténeti könyveket adott ki, most már mindenfélét, mondta. Nyilván, a honismereti könyvek most is előnyt élveznek, de azért vannak kortárs versesköteteik és regényeik is.
A Tortoma Útikönyvek sorozat keletkezéséről közölte: észrevette, ha az ember erdélyi útikönyvet akar vásárolni, magyarországi kiadók köteteit találja, sok esetben szerzőik is odavalók, s ezek nem feltétlenül aktuálisak. Most már nyolc kötetük jelent meg a sorozatban. Ezzel indult el a nyitás, ami túlmutat Háromszék határain, hisz az első Gaál Györgytől Kolozsvár várostörténeti kalauza, a következő Balassa Zoltán Kassa várostörténeti kalauza volt. Tavalyelőtt indította A Kárpát-koszorú hegyei sorozatot. Nemcsak Erdély hegyeit, hanem Orsovától Dévényig igyekszik mindent bemutatni. Eddig megjelent a Hargita, idén jön ki a Csukás, a Keresztény-havas, a Bodoki-havas, és amint megtalálják a megfelelő szerzőket, következnek a többiek is, ígérte a kiadó vezetője.
Tervek
A tervekre térve Demeter László jelezte, igen népszerű könyvük a 100 erdővidéki recept, több mint 100 erdővidéki háziasszony című. Tavaly támadt az ötlete, hogy készítsenek fényképes szakácskönyvet. Meggyőztek száz erdővidéki asszonyt, hogy fényképezőgépük lencséje előtt készítsenek valamilyen eledelt: előételt, levest, főételt, desszertet. Sikerült. Igényes kivitelű könyv. Idén nyolc hasonló könyv készül. Az első a gyergyószéki asszonyok szakácskönyve, Jánossy Aliz és Bartalis Előd állította össze, továbbá készül a sepsiszentgyörgyi és külön a sepsiszéki is, Jancsó Katalin nekifogott a kézdiszékinek. Lesz olyan is, hogy száz háromszéki recept férfiasan. Párhuzamosan készül a Zsil-völgyi, a bodrogközi és dabasi is.
Nagyobb tervei is vannak, meséli a kiadóvezető. Tizenhét fejezetet felölelő, mintegy harmincszerzős könyv készül a Csomád-Bálványos térségről, melyet mindenféle szempontból elemeznek: vulkanológia, geológia, régészet, borvizek, mofetták stb. Továbbá Szendrey Zsigmond és fia, Ákos összeállította a Magyar néphit és népszokás lexikont, amelyet egyszerűen babonaszótárként emlegetnek, de kéziratban maradt, mert a múlt rendszerben nem jelenhetett meg. Megkereste a család, két vaskos kötetre való anyag van, amit a Tortoma kiad. És készülnek kiadni Czegő Zoltán összes versét, mintegy 800 oldalas kötetben.
Hasonmás kiadásokat is elkezdtek. Tavaly Jakab Elek Kolozsvár története című hétkötetes művét Egyed Ákos bevezető tanulmányával, hat kötetben, az utolsó kettőt egybefogták. Ez kétféleképpen jelent meg. Egyszerű kivitelben és bibliofil kiadásban, félbőr kötéssel, aranyozott díszítéssel, ami műkincsszámba megy. És ott van az 1899-ben kiadott Háromszék vármegye. Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére, amely olyan, mint az eredeti: bőrgerincű, kék vászon támlájú, aranyozott mintájú, belenyomtatva az is, kinek a részére készült. Nagyon elegáns, summázza a kiadóvezető.
Készülőben az Erdővidék madárszemmel című, Szőcs Szilárd és Deák András drónos felvételeiből álló album. Tündérkert címmel új sorozatot indítanak, erdélyi jeles műemlékeket és akár természeti csodákat is bemutatnak.
Van jövője a könyvnek
Demeter László újabb tizenöt év múlva is könyvkiadással szeretne foglalkozni. Sokan temetik a könyvet, könyvkiadást, de neki könyvforgalmazóként más a tapasztalata. Igaz, átrendeződött a könyvpiac, átalakultak a szokások, nem azok olvasnak, akik korábban, nem azt, amit korábban, de mégiscsak olvasnak az emberek. Az a fontos, hogy szép könyveket kell kihozni. A helyi értékeket bemutató köteteket is szeretik.
Demeter László úgy véli, fegyvertény mostanában a könyvkiadás, nem fog felívelni, ám mégis van jövője. A piac igényeihez is igazodva meg kell találni az egészséges egyensúlyt a mit érdemes és mit „kell” kiadni között – fogalmaz. És bízik abban, hogy a harmincadik évfordulót is meg fogják ünnepelni.
