Rendkívüli, közel hatszáz oldalas, alapos helytörténeti kötetet mutattak be kedden Kommandón: a helybeli Szabó Mária három évtized alatt gyűjtötte össze Kommandó – bővített monográfia című kötetének anyagát, a májusban megjelent kiadványt a polgármesteri hivatalban ismertették helybeliek jelenlétében.
Noha Szabó Máriának – aki tősgyökeres kommandói – már több kötete is megjelent, a kedd délelőtti az első könyvbemutatója. A helytörténészt Kocsis Béla, Kommandó polgármestere köszöntötte, illetve körvonalazta élettörténetét.
Kocsis Béla gyermekkora óta ismeri a szerzőt, hangsúlyozta, „akinek szorgalma és jelleme már akkor is példaértékű volt”, majd „az idő igazolta tehetségét és őszinte, kitartó munkáját, hiszen olyan írásos értékeket teremtett, amelyekkel kivívta az itt élők legőszintébb háláját és legnagyobb elismerését”. Odaadó szeretettel és büszkeséggel ír szülőfalujáról, annyira részletesen, hogy az olvasó szinte maga előtt látja, amint megszületik Kommandó – jellemezte a szerzőt a hegyvidéki község vezetője.
Szabó Mária elmondta, a Kommandó – bővített monográfia című könyve idén májusban jelent meg, illetve köszönetét tolmácsolta a kötet mentorának, a gelencei származású gyergyószentmiklósi Márton László gépészmérnöknek, műszaki szakírónak, illetve a kiadványt gondozó, szintén gyergyószentmiklósi Bajna György írónak, újságírónak. Szabó Mária megjegyezte azt is, hogy könyvének kéziratát 2017-ben, a kommandói iskolatűz után zárta le, majd felolvasta Márton László méltató gondolatait. „Egy ilyen komplex tudományos művet – írta Márton László –, amely magában foglalja a tájleírástól a száz év történelmén át a néprajz, a vallási élet, de kiváltképpen az erdőhöz kapcsolódó faipar születését, kiteljesedését, nagyiparrá válását, majd megszűnését, csak hatalmas és sokoldalú dokumentálódással lehet összehozni. És ami a legfontosabb: csak olyan szerző által, akit íráskészségén túl a témával kapcsolatos személyes élményei is vezérelnek, egy kívülálló képtelen erre.” Szabó Mária büszkén vállalja a krónikás szerepkörét, teszi hozzá, megjegyezve, hogy bár tudományos szakirodalomról van szó, a könyv olvasmányos stílusával és témájával pár oldal után magával ragadja az olvasót. E monográfia ugyanakkor óriási rendszerezett adatgyűjtemény, melyre jellemző az egyediségek kiemelése, ilyen például az 1258 méter hosszú, 327,27 méter szintkülönbségű Sikló, „az a szállítóeszköz, amely talán a legjellemzőbb alkotása volt a kommandói szakembereknek”.
Márton László azt is rögzíti: „Kevés erdélyi helység büszkélkedhet múltjának kötetbe foglalásával. Szabó Mária monográfiájával bevitte Kommandót a halhatatlanság világába”. Úgy véli, a majdani olvasó megismerhet „egy törékeny asszonyt, aki családi teendői mellett az egykori hosszú téli estéken éjszakába nyúló írással töltötte éveit, hogy megalkossa ezt a megismételhetetlen művet”. „Nagyobb településeken, városokban Szabó Mária a nagyokhoz tartozna. Könyvei ott lennének minden könyvbarát polcán. Ez itt Kommandón sem lehet másként, mert ez az a könyv, amely megerősíti olvasójában szülőföldjéhez való ragaszkodását, napjaink egyik legfontosabb gondolatát” – fogalmazta meg a település monográfiaírójáról Márton László.
A jelenlévők elismerő szavakat fogalmaztak meg a szerzőről, azt is megjegyezve, hogy a Kommandó helynév nem csupán egy hegyvidéki települést, hanem egy hangulatot, egy sajátos életérzést is jelent. Sokan vannak, akik kirepültek a világba, s most abban reménykednek, hogy visszatérnek a gyermekeik – jegyezte meg a Kommandóhoz évtizedek óta kötődő Spirka Katalin. A könyv megjelenése kapcsán Nagy István Zoltán református lelkész, aki 2015–2018 között szolgált a településen (most a magyarországi Bükkábrány lelkésze), kijelentette: „Kommandó csillagát tovább ragyogtathatjuk”, illetve megköszönte a monográfiaíró áldozatos munkáját és azt a szeretetet, amellyel megközelíti Kommandót. A zabolai Demes Aranka úgy vélekedett, ezt a könyvet „ízlelgetni kell, mindennap bele kell olvasni, hogy kaphassunk egy kicsi darabot Kommandóból”.