A most zajló negyedik IKA képzőművészti alkotótábor részeként került sor múlt szerda este a csernátoni Sylvester Lajos Községi Könyvtárban arra a honismereti értekezletre, melynek témája a moldvai csángó magyarság jelene és jövője volt. Székely Géza csernátoni származású kolozsvári grafikusművész, táborszervező a csángókérdés jeles hazai szakértőit hívta meg előadást tartani.
A meghívott előadók: Benő Attila nyelvészprofesszor (BBTE – Kolozsvár), Borbáth Erzsébet nyugalmazott magyartanár, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola alapító igazgatója, Gazda József kovásznai író, művelődésszervező, Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár (BBTE – Kolozsvár) és Vargha Fruzsina művészettörténész, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere.
A házigazda és szervező Székely Géza bevezetésként a könyvtár pincegalériájában augusztus 15-én megnyílt Csángóföldi reflexiók című tárlatról szólt. Mint elmondta, 2020 nyarán Külsőrekecsinben szerettek volna tartani egy alkotótábort, a tizenkét fős csapat ki is alakult, de a járvány miatt a tábor elmaradt, nem mondtak le azonban a moldvai útról, páran Gorzafalvát látogatták meg, és akkor fogant az ötlet, hogy az ott szerzett csodálatos élményekből egy kiállítást is összehoznának. A tárlat 27 alkotó mintegy hatvan alkotását mutatja be, s Csernátonból továbbvinnék Kovásznára, Brassóba és Kolozsvárra, majd ha lehetséges, Budapestre a Hagyományok Házába. Ugyanakkor szeretnék, ha a folytatás sem maradna el, hiszen ez a nemzeti közösség megérdemeli a fokozott odafigyelést, amihez a képzőművészek is a maguk módján hozzá szeretnének járulni – mondotta Székely Géza. Ezért találták ki, hogy a tábor programjába foglaljanak bele egy csángó témájú estet is, amire neves szakemberek fogadták el a meghívását.
Az első előadó, Borbáth Erzsébet a nagy csángó magyar kutatóra, a moldvai csángó magyarok vándorapostolára, Domokos Pál Péterre emlékezett születésének 120. évfordulója alkalmából. A továbbiakban a csángó gyermekeknek az általa alapított csíkszeredai iskolában zajló oktatásáról számolt be, mely 1990. szeptember 15-én kezdődött 34 moldvai általános iskolással és 2000-ig tartott. Ezt követően indult be az iskolán kívüli magyar oktatás Csángóföldön. Jelenleg 33 moldvai faluban közel ezer csángó gyermekkel foglalkozik több mint száz alkalmazott a magyar kormány támogatásával. Borbáth Erzsébet ezután részleteket olvasott fel Gábor Felícia Csángó vagyok és Trunki Péter–Bodó Csanád A tanfelügyelő jelenti kétnyelvű könyvből, végezetül pedig Iancu Laura József Attila-díjas csángó költő egyik versét szavalta el. Ezt követően a Külsőrekecsinből származó és jelenleg családjával Torján élő Csillag Mónika rajztanár, képzőművész két, nagymamájától tanult csángó népdalt adott elő.
Benő Attila nyelvészprofesszor a csángó nyelvjárásról, illetve általánosan a nyelvjárásokról, nyelvi intoleranciáról, türelmetlenségről beszélt. Sok nyelvész, főleg az anyaországból, de Erdélyből és a román nyelvészek közül is számosan leértékelik, lenézik az archaikus csángó nyelvjárást – hangsúlyozta az egyetemi tanár, aki szerint „ha nem értjük meg egymást, a csángó sors vár reánk, ami sajnos a Mezőségen már megfigyelhető. Pusztakamaráson, Sütő András szülőfalujában már régóta nincs magyar nyelvű oktatás. Ilyen tekintetben a mezőségi falvak kezdenek hasonlítani a csángó falvakra.”
Gazda József kovásznai nyugalmazott tanár, író első, 1960-ban szerzett moldvai tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával, ekkor járt először Lészpeden a búcsún, ott élte meg a csángósággal és nyelvükkel való találkozást. Azt is elmesélte, amikor 1987-ben a bákói Securitatén másfél napig vallatták, hogy mit keres a csángók között Nagypatakon. „Szomorúan veszem tudomásul, hogy gőzerővel folyik az asszimiláció Csángóföldön” – mondotta.
Vargha Fruzsina a csángó táncrendekről és a csángó magyarok élő zenekultúrájáról tartott rövid összefoglalót, hangsúlyozva, hogy ő nem néprajz- és néptánckutató, a néptáncot csak műkedvelői szinten műveli, de nagyon szereti a népi kultúrát, a hagyományőrzést. Azt javasolta a képzőművészeknek, hogy vegyenek majd részt a csángó magyar szövetség által szervezett ünnepségeken. Vargha Fruzsina szavai után a kézdiszentléleki Jánó Kinga csángó népdalcsokrot énekelt.
Az utolsó előadó, Pozsony Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár elmondta: első alkalommal a kollektivizálás előtt járt a csángók között, amikor édesapja Zaboláról burgonyát vitt oda. Ő a hetvenes évek óta jár rendszeresen Moldvába. A csángók tárgyi kultúrájának egyik megőrzője az általa összehozott Zabolai Csángó Múzeum, amit pénteken az IKA alkotótábor résztvevői is meglátogattak. Azt is elárulta, hogy érdekes módon az utóbbi négy-öt évben a múzeum látogatóinak kilencvenkilenc százaléka román vagy külhoni, és csak alig egy százaléka magyar.
Az előadásokat követően levetítették azt a félórás dokumentumfilmet, melyet Taierling Péter és Székely Géza készített 2020 nyarán.
