Valóságos légi háború dúlt Kabulban a tegnap reggeli órákban: ismeretlen tettesek rakétákat lőttek a repülőtérre, ám az amerikai légvédelmi rendszer mindegyiket hatástalanította – közölte az M1 Híradója az MTI-re hivatkozva. Nem sokkal korábban az amerikai légierő dróncsapást hajtott végre egy feltételezett terrorista ellen, aki újabb öngyilkos merényletre készült a repülőtéren. Ebben a légi csapásban civilek is meghaltak.
A helyi sajtó szerint egy járműből lőtték ki azt az öt rakétát, amelyek tegnap reggel a nemzetközi repülőtéren állomásozó amerikai katonákat célozták. A támadásban senki sem sérült meg: az amerikai légvédelmi rendszer mindegyik rakétát hatástalanította. A támadók gyalog menekültek el, miután járművük lángra kapott. A merényletet később az Iszlám Állam terrorista szervezet vállalta magára.
Egy elszenesedett roncshalmaz maradt abból az autóból (fotó), amelyben a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet öngyilkos merénylője utazott. Az amerikai hadsereg szerint a nemzetközi repülőtér ellen akart újabb terrortámadást végrehajtani, az amerikai légierő azonban drónról rakétát lőtt ki a terroristára, aki a helyszínen életét vesztette. Sajtóhírek szerint járműve két lakóépület közelében parkolt a légi csapás pillanatában: az egyik kigyulladt ház lakói életüket vesztették, köztük hat gyermek.
Orosz katonák hadgyakorlaton
Egy orosz gépesített gyalogsági alakulat mintegy ötszáz katonája kezdett tegnap hadgyakorlatot Tádzsikisztán hegyeiben a szomszédos Afganisztánban uralkodó bizonytalansággal összefüggésben – számolt be az Interfax hírügynökség az orosz védelmi minisztériumot idézve. A gyakorlaton részt vevő katonák mindegyike a Tádzsikisztánban lévő orosz katonai bázison szolgál – közölte az orosz központi katonai körzet parancsnoksága.
A mostani gyakorlatsorozat már a harmadik, amelyet Oroszország az afgán határ közelében ebben a hónapban tartott. A jövő hónapban egy Oroszország vezette biztonsági blokk tart újabb gyakorlatot Kirgizisztánban, ahol egy orosz légi támaszpont üzemel.
Tádzsikisztán július elején a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (ODKB) fordult segítségért Afganisztánnal közös határa védelméhez. Az ODKB-t a Szovjetunió hat utódállama, Oroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán hozta létre 1992-ben.
Törökország befogadóképessége véges
„Törökország már nem bír el további migrációs terhet” – jelentette ki Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter az afganisztáni helyzetre utalva vasárnap a dél-törökországi Antalyában azután, hogy Heiko Maas német külügyminiszterrel tárgyalt. Törökországban él a legtöbb menekült a világon, a legtöbben szíriaiak, mintegy 3,7 millióan tartózkodnak az ország területén, míg az afgán kolónia a hatóságok becslése szerint nagyjából 300 ezerre tehető. Çavuşoğlu, a korábbi évek menekültáradataira emlékeztetve, a közös sajtótájékoztatón leszögezte: Ankara a migrációt illetően kellő mértékben eleget tett „erkölcsi és humanitárius felelősségének”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Afganisztánban, ahol a közelmúltban a tálibok vették át a hatalmat, „aggasztó méreteket öltött a humanitárius válság”, és immár a dél-ázsiai ország lakosságának több mint a fele szorul sürgős segítségre. A török diplomácia vezetője kifejtette: a térségben közel 10 millió gyerek életét veszélyezteti a szárazság, az éhínség és a járvány. Çavuşoğlu ezért azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség fokozza az Afganisztánba irányuló humanitárius segélyt. A török tárcavezető jelezte: az Afganisztánból kiinduló migráció válságos, nemcsak a térség országait, hanem Európát is sújtani fogja. Egyúttal hangsúlyozta, hogy tanulni kell a szíriai polgárháború okozta migrációs válságból, és együtt kell megoldást kidolgozni. Törökország a várható migrációs hullámmal szembeni óvintézkedésként meghosszabbítja, és immár a teljes török–iráni határra kiterjeszti a korábban emelt betonfalat.
Maas a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Berlin meg akarja akadályozni Afganisztánban a humanitárius katasztrófát. Közölte, hogy a német kormány eltökélt a kérdésben, és az ENSZ-en keresztül 100 millió euróval támogatja a térségben élőket. Hangoztatta: Németországnak segítenie kell egyrészt Afganisztánt, hogy az éhezők ne kényszerüljenek elhagyni az országot, és a szomszédos országokat is, hogy a felkészítsék őket és a feltételek biztosítva legyenek. A német külügyminiszter hozzátette: az is céljuk, hogy a védelemre szorulókat Németországban befogadják.
Hazavitték az áldozatokat
Megérkezett az amerikai légierő Delaware államban található doveri támaszpontjára helyi idő szerint vasárnap délután az a C–17 Globemaster II típusú katonai repülőgép, amely visszaszállította Afganisztánból az Egyesült Államokba a csütörtöki kabuli robbantásban elhunyt 13 amerikai katona holttestét – jelentette az amerikai sajtó. A csillagos-sávos lobogóval letakart koporsókat katonai tiszteletadás mellett fogadták a légi bázison, ahol az elhunyt katonák szülein és hozzátartozóin kívül jelen volt Joe Biden amerikai elnök és felesége, Jill Biden, valamint Antony Blinken külügyminiszter, Lloyd Austin védelmi miniszter és Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője is.
Az amerikai sajtó információi szerint az elesett katonák családjai közül tizenegyen döntöttek úgy, hogy engedélyezik a hazaérkezés közvetítését az országos televíziós hírcsatornáknak. A merénylet amerikai áldozatai 20 és 31 év közötti fiatalemberek voltak, akik közül tizenegyen tengerészgyalogosként szolgáltak, egyikük a haditengerészet, egy másik áldozat pedig a szárazföldi erők katonája volt. Öten közülük mindössze húszévesek voltak, azaz nem sokkal a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadások előtt születtek, amelyek nyomán az Egyesült Államok lerohanta a közép-ázsiai államot.
A német hadsereg menekítési mérlege
A tálib fordulat előtt német szervezeteknek végzett munkájuk miatt veszélybe került afgán állampolgárok közül alig 140-et sikerült kijuttatni Afganisztánból a német hadsereg (Bundeswehr) menekítő műveletében tegnap Berlinben ismertetett adatok szerint. A belügyminisztérium összesítése szerint a Kabulból kimenekített bő 3800 afgán állampolgár között 138, családtagjaikkal együtt pedig 634 olyan ember volt, aki a Bundeswehrrel, a német segélyszervezetekkel vagy más német szervezetekkel folytatott együttműködés miatt kényszerült távozásra.
A kormányszóvivői tájékoztatón ismertetett kimutatás szerint az augusztus 14-től 26-ig lezajlott művelettel 4587 embert juttattak Afganisztánból Németországba, köztük 3849 afgán, 403 német állampolgárt és további 335 embert más országokból. Steve Alter, a belügyminisztérium szóvivője kiemelte, hogy az adatokat nem lehet önmagukban értelmezni. Fontos körülmény, hogy az evakuálásra jelentkezni kell a kormánynál. Nagyjából kétezer embert még a szélsőséges iszlamista tálibok hatalomra jutása előtt kijuttattak az országból, a kabuli művelet kezdetén pedig 147 helyi alkalmazottról volt tudomásuk, vagyis elsősorban őket és közvetlen családtagjaikat kellett elhozni. Viszont időközben nagyon sokan jelentkeztek még kimenekítési kérelemmel a tálib fordulat miatti veszélyhelyzetre hivatkozva, így a német kormány védelmére jogosultak teljes száma meghaladja a negyvenezret – tette hozzá a szóvivő.
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő és az Eltökélt Támogatás nevű hadművelet munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban. A műveletekre 12,5 milliárd eurót fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány. Az ázsiai ország ezzel az első helyen állt a Németország által támogatott fejlődő országok listáján.
