A szlovén kormány szervezésében tizenhatodszor tartottak stratégiai fórumot Bledben tegnap. A Bledi Stratégiai Fórum fő célja, hogy politikusok, diplomaták, gazdasági szakértők, vállalatvezetők és tudósok részvételével megvitassák a kontinens előtt álló aktuális kihívásokat. Az elmúlt tíz évben 100 országból csaknem 10 ezren kaptak meghívást a tanácskozásra, amelyet a délkelet-európai térségben sokan a legjelentősebb ilyen fórumnak tekintenek.
A mostani fórum kiemelt témája volt Európa ellenálló képességének fokozása annak érdekében, hogy hatékonyabb válaszokat adhasson a kontinens előtt álló kihívásokra. Szó volt a koronavírus-járvány utáni újjáépítésről, a digitális és zöld átalakulásról, valamint az Európai Unió bővítési folyamatáról is.
A kerekasztal-beszélgetésben részt vett a térség számos országának állam- vagy kormányfője, köztük Janez Janša szlovén, Orbán Viktor magyar, Andrej Babiš cseh, Eduard Heger szlovák miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb elnök és Andrej Plenković horvát miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő, és bekapcsolódott Charles Michel, az EU-tagországok vezetőiből álló Európai Tanács elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Dubravka Šuica, az Európai Bizottság alelnöke, demokráciáért és demográfiáért felelős biztos, továbbá Pietro Parolin vatikáni érsek, a szentszéki államtitkárság vezetője is.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a kerekasztal-beszélgetés vitáját indítva kijelentette: az EU-nak új kihívásokkal kell szembenéznie. „A járvány mindegyikünk életére hatással volt, és arra kényszerített minket, hogy kidolgozzunk egy közép- és hosszú távon érvényes stratégiát” – hangsúlyozta, hozzátéve: a szolidaritás és az európai együttműködés új szintjére kell lépni, a tagországoknak és a központi intézményeknek pedig közös válaszokat kell adnia. Meggyőződésének adott hangot, hogy nagyobb kohézióra van szükség, és meg kell erősíteni a közös uniós értékeket.
Visszatérni a gyökerekhez
Az Európai Uniónak vissza kell térnie a gyökerekhez, az alapító atyák által lefektetett alapelvekhez, mert ez az egyetlen módja az egység biztosításának, miközben meg kell őrizni a sokszínűséget – hangsúlyozta Janez Janša szlovén kormányfő. „Véleményem szerint Európa alapjait sziklára, az alapító atyák által lefektetett szilárd alapokra kell építeni. Bármilyen kísérlet, hogy Európa alapjait homokra építsék, kudarcot vallott, és kudarcot fog vallani” – mondta Janša. A kormányfő szerint az irányelveknek egységeseknek kell lenniük, amikor stratégiai döntésekről van szó, minden más a szabadságról szól.
Janša szerint az alapító atyák négy fő mechanizmust fogalmaztak meg: a konszenzust, a kölcsönös tiszteletet, a szubszidiaritást és a szolidaritást. Hozzátette: Európa néha eltávolodik ezektől az elvektől, vagy éppen szembemegy velük, de bölcs dolog volna, ha továbbra is ügyelne rájuk. „Az, hogy hogyan valósítjuk meg ezeket az értékeket, korunk meghatározó kérdése” – szögezte le. A miniszterelnök elismerte: Európa jövőjéről különböző elképzelések léteznek, ezért Szlovénia a jelenlegi soros EU-elnöksége alatt azt szeretné elérni, hogy őszinte és nyílt vita folyhasson az európai jövőről, amelyben mindenki megszólalhat és mindenkit meghallgatnak.
Visszaadni a jogot a tagországoknak
Az Európai Unióban az egyetlen megoldás a migráció kezelésére, ha visszaadjuk ezt a jogot a tagországoknak – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Hozzátette: nem fogadható el a migráció megoldásként a demográfiai problémákra sem, mert a főként muszlim bevándorlók megváltoztatnák a hagyományos európai kultúrát. Emlékeztetett arra, hogy a 2015-ös válság idején elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a migráció uniós megközelítése tönkreteheti az európai kultúrát. Már akkor az volt az álláspontja, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás terrorizmushoz és társadalmi nehézségekhez vezethet, és az EU nincs felkészülve erre, nincsenek válaszai. A migrációt meg kell állítani – szögezte le.
Orbán Viktor hangoztatta, hogy az afganisztáni történések miatt most újabb migrációs válság fenyeget. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bevándorlással kapcsolatos vita megosztottságot és nehézségeket okozott az EU-n belül, és a vélemények közti rést még mindig nem sikerült áthidalni.
A magyar álláspontot megerősítve, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Nincs szükségünk kívülről jövőkre, mert ők megváltoztatják az európai társadalmak összetételét, Európa kulturális arculatát, a keresztényi, a családokra épülő berendezkedést.” Úgy vélte, ezen a területen azoknak az országoknak a tapasztalata, amelyek történelmük során voltak már muszlimok megszállása alatt, például Magyarországé, relevánsabb, mint azoké, amelyek nem. A most érkező migránsok ugyanis valamennyien muszlimok.
Nagyobb cselekvőképességet
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kiemelte: az EU-nak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy jobban felkészüljön polgári és katonai evakuálásra olyan helyzetekben, mint amilyenek az elmúlt hetekben történtek Afganisztánban. A nyugati nemzetek azon fáradoztak, hogy a tálib hatalomátvétel után kimentsék állampolgáraikat Kabulból, ahol az amerikai hadseregtől függött, hogy a repülőtér működni tudjon a légi szállítás során – mutatott rá. Véleményem szerint nincs szükségünk újabb ilyen geopolitikai eseményekre annak megértéséhez, hogy az EU-nak nagyobb döntési autonómiára és nagyobb cselekvőképességre kell törekednie a világban – hangsúlyozta Michel.
Haladni kell a bővítési folyamattal
Az elmúlt hetekben Afganisztánban lezajlott események tanulságai is segíthetnek megérteni annak fontosságát, hogy az Európai Uniónak haladnia kell a bővítési folyamattal – vélte Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja. Az uniós bővítési folyamat nehéz periódust él át, és meg kell találni azokat az okokat, amelyek ide vezettek, illetve meg kell találni a kiutat ebből. Az afganisztáni tanulságokat is érlelve meg kell érteni, miért is fontos Európának, hogy a saját szomszédságában a hitelességével törődjön, és a hitelességét ki is használja. Hozzátette, hogy az elmúlt hetek történéseinek tükrében sok tagország újra fogja értékelni geopolitikai választásait. Leszögezte, hogy a 2015-ös migránsválság megismétlődését sem szeretné senki. Emlékeztetett arra, hogy a Nyugat-Balkán számára az unió mindig is a tagság perspektíváját ajánlotta, és úgy vélte, az afganisztáni kudarc remélhetőleg mindenkit rádöbbentett arra, hogy nem várhatunk. „A csatlakozni vágyóktól meg kell követelnünk a feltételek teljesítését, de az EU-nak is minél gyorsabban meg kell hoznia a szükséges döntéseket” – hangoztatta.
Szerbiáról szólva azt emelte ki: az EU-nak és Belgrádnak közös érdeke, hogy Szerbia mielőbb az unió része legyen, hiszen az ország meghatározó része a Balkánnak, de a Balkán stabilitása nem képzelhető el egy olyan hosszú távú megállapodás nélkül, amelynek az a lényege, hogy Szerbia hogyan lesz Európa része. Látható, hogy Szerbiában felgyorsultak a reformfolyamatok, és remélhető, hogy most már ebből eredményeket is fel lehet mutatni a csatlakozási folyamatban – fűzte hozzá.
