Ünnepi istentiszteleten szentelte fel Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a teljesen felújított cófalvi református templomot az elmúlt vasárnap. A püspökség közvetítésével, a magyar kormány támogatásával elvégzett munkálat magában foglalta a parókia felújítását is. Felszentelő istentiszteletében a főpásztor úgy fogalmazott, aki építkezik, javít, reménykedik, annak van jövőbe vetett bizalma.
Kató Béla, aki 42 évvel ezelőtt Cófalván kezdte lelkipásztori szolgálatát, összefoglalta a település templomainak történetét, közölte honlapján az egyházkerület. Berekméri Gabriella tudósításában idézi, Cófalvának három református temploma volt történelme során: egy fatornyosként emlegetett régi épület, a második az 1802-es földrengéskor ment tönkre, s a helyén 1855-ben épült a ma is álló hajlék.
Több mint ötven évvel ezelőtt, a falurombolási tervben az elsők között szerepelt a település, mégis megmenekült – mondta a püspök, aki azt is felidézte, 35 évvel ezelőtt, újkenyér ünnepére készülve földrengés rázta meg a környéket, megrongálva a templomot. A csapás után a helyiek és elszármazottak összefogtak, és alig kellett külső segítséget kérni a templom javításához. A templom és gyülekezet csodával határos módon megmaradt, szintúgy, mint az 1800-as években ért csapás után. A megújulásról szólva Kató Béla kifejtette, aki építkezik, javít, reménykedik, annak van valamilyen jövőbe vetett bizalma, ugyanígy a parókia felújítása jelzi, hogy a gyülekezet még vár lelkipásztorokat. Isten mindig csodálatos módon közbelépett, segítette a közösséget, hogy megmaradjon – ebben azonban hinni is kellett, hangsúlyozta. A külső segítség is csak akkor érkezik, ha a támogatók is látják, hogy van élni akarás a közösségben – nyomatékosított az egyházfő.
A Kézdi-Orbai Református Egyházmegye képviseletében a főjegyző, Beder Imre kézdivásárhelyi lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket. Isten megtartja az ígéretét, nem távozik el, sőt, évezredek bizonysága szól amellett, hogy az Úr életet hirdet, nem másítja meg az ő áldását, mondotta. Ne legyen hát kételyünk afelől, ahol ő van, ott áldás van, tette hozzá, utalva azok kételyeire, akik hiábavalónak tartották a kis gyülekezet templomának felújítását.
Simon-Kató Barna helybeli lelkipásztor köszönetében is Isten házának fontosságát hangsúlyozta. Isten gondoskodását az is jelzi, hogy a templomainkat, iskoláinkat fenn tudjuk tartani, meg tudjuk tölteni élettel. A gondoskodásnak azonban emberi oldala is van: a felelősség egymás, a gyülekezet, közösség és a tulajdonunk iránt. (sz.)