A jogszabályban "veszélyeztetettnek" nevezett fogyasztók energetikai szempontból hatékonyabb fűtésrendszerek, illetve háztartási gépek beszerzésére is igényelhetnek támogatást. A törvény a gázfűtéses lakások esetében a havi 250 lejnél, a villanyárammal fűtött lakások esetében az 500 lejnél, a szilárd vagy folyékony tüzelőanyagú fűtés esetében pedig a 160 lejnél nem nagyobb energiaszámla kifizetését minősíti támogathatónak. A fűtéstámogatás a védendő fogyasztó nettó jövedelme függvényében arányosan csökken. Az a család, ahol az egy főre eső nettó jövedelem nem éri el a 200 lejt – a törvényben meghatározott, később kormányhatározattal aktualizálható energiafogyasztási kereten belül – 100 százalékos fűtéstámogatásra jogosult. A legkisebb, 10 százalékos fűtéstámogatást pedig olyan családok kaphatják meg, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az 1386 lejt.

Raluca Turcan munkaügyi miniszter becslése szerint mintegy félmillió háztartásnak, vagyis több millió embernek nyújt segítséget a törvény. Elfogadására azért volt szükség, mert az energiaárak liberalizálása nyomán a villamosenergia és a gáz átlagban 21 százalékkal drágult, és a gazdasági elemzők szerint ősszel további áremelkedés várható.

Az RMDSZ azonban befagyasztaná az árakat: Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes az RMDSZ 10 perc Bukarest című kormányzati tájékoztatójában kijelentette, azt fogja képviselni a kormányban, hogy jövő év tavaszáig be kell fagyasztani az energiaárak növekedését, a rászorulóknak pedig támogatást kell nyújtani. Az első lépés, a törvény elfogadása meg is történt, de a következő hónapban, még a tél beállta előtt megoldást kell találni arra, hogy ezeket a brutálisan, szinte megmagyarázhatatlanul gyors árnövekedéseket valamilyen mértékben kompenzálni lehessen.