Hat alkalommal fogadta a megyei magyar és román üzletembereket Ráduly István Kovászna megyei prefektus, hogy a találkozók révén képet kapjon arról, milyen akadályokba ütköznek a vállalkozók a kormányhivatal alárendeltségébe tartozó állami intézményeknél. A kormányhivatal vezetője szerint a vállalkozók fő gondjai nem az intézményekkel kapcsolatosak – bár egyesek a nehézkes ügyintézést is említették –, a legnagyobb problémákat a munkaerőhiány, az elvándorlás, valamint a szürkegazdaság jelenti. Ráduly István szerint közvetve, de az állami intézmények tudnak némi segítséget nyújtani.
A prefektus közölte: a találkozókon, melyekre a megye különböző vidékeiről hívott meg felváltva vállalkozókat, nagyobb gondokról nem értesült. Bevallása szerint arra számított, hogy például a katasztrófavédelmi felügyelőségre panaszkodni fognak az engedélyek megszerzése ügyében, de erre nem volt példa. Meglepte viszont, hogy rendkívül sokan panaszkodtak arra: nagy a hiány – főleg szakképzett – munkaerőből. Akiket a munkáltatók kiképeznek, miután már kitanulták a szakmát, nemes egyszerűséggel faképnél hagyják őket. Ez ügyben többen sürgették, törvénnyel kellene szabályozni, hogy legalább annyi ideig kötelező legyen a kiképző vállalatnál, munkaadónál dolgozni, ameddig megtérül a képzésére fordított összeg.
Egyes vállalkozók az építőanyagok soha nem látott drágulására hívták fel a figyelmet, ami a közberuházások elakadásához vezethet. „Ezt jeleztük a minisztériumnak, amely a piaci árak alakulásába természetesen nem szólhat bele, de könnyítéseket vezethet be az önkormányzatok számára, hogy folytatni tudják a megkezdett munkálatokat” – részletezte a prefektus.
Egy másik rend panasz a tisztességtelen konkurenciára és a hatóságok merevségére vonatkozott. Nincs rendben, hogy miközben az ellenőrző szervek periodikusan „megszállják”, kivizsgálják, gyakran bírságolják is a törvényesen bejelentett, adókat és illetékeket fizető vállalatokat, a fekete- vagy szürkegazdaságot „erősítő”, semmiféle engedéllyel nem rendelkező, alkalmazottaik után társadalombiztosítást sem fizető, és ezáltal „nem létező” cégeknél nem kutakodnak, mert – úgymond – nem tudják, hogy hol van a székhelyük – fejtette ki a prefektus. „Nehogy már ne lehessen tudni egy kiesebb településen, hogy ki méri az udvarán a pálinkát vagy ki üzletel feketén a falu végén. Nemcsak arról van szó, hogy ezek az emberek adót csalnak, hanem arról, hogy nyilván olcsóbban tudnak szolgáltatásokat nyújtani, és ezáltal akár csődbe juttatják a törvénykövető, becsületes vállalkozókat” – mondta a prefektus, aki szerint vissza kell szorítani a törvénytelen foglalkoztatást, mert az veszélyt jelent az ott dolgozókra és kárt okoz a gazdaságnak.
Ráduly István elismerte, hogy az ilyen jellegű tevékenységet „egyáltalán nem könnyű bizonyítani, de a lakosság és a hatóságok együttműködésével nem is lehetetlen”. Elképzelése szerint az elkövetkező időszakban egyeztet az alárendelt intézményekkel, hogy milyen formában lehetne fellépni a jelenség ellen.
.jpg)
