Csernátoni burrogtató – a közösségi ünnep

2021. szeptember 20., hétfő, Közélet

Közösségi ünneppé nőtte ki magát immár a Csernátoni burrogtató: közelről és távolról jönnek a technika és a történelem iránt fogékonyak olyant látni, ami évente csak egyszer történik meg. Mert évszázadosnál öregebb masinák nem akárhol működnek csendesen dohogva, avagy éppen nagyokat durrantva, füstöt okádva, avagy éppen csak pöfékelve, néha sípolva, máskor hangosan szuszogva. Ez a csoda évről évre – tavaly csak képernyőn közvetítve – a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban ismétlődik meg.

  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

Szombaton kora délelőtt, még mielőtt a régi motorok indítására került volna a sor, a magyarországi gépészek – régóta visszajáró vendégek Csernátonban, az évek során számtalan gépet keltettek újra életre – a temetőben gyűltek össze tiszteletüket leróni az immár néhai Haszmann Pál sírjánál. Hagyomány lesz ebből is, a Csernátoni burrogtató nélkülözhetetlen pillanata, hiszen akik ismerték Pali bácsit, nem tehetik meg, hogy emlékének ily módon ne adózzanak.

A Csernátoni burrogtató hivatalosan a faluban tett tiszteletkörrel kezdődik, ilyenkor a régi és új traktorok, mindenféle mezőgazdasági gépek – és nem csak, hiszen a sorba már veterán autók és motorkerékpárok is beállhattak – a múzeum udvaráról indulva Alsócsernáton központjáig pöfögnek el, útvonalukon végig lelkes fogadtatásban részesülve. A múzeumba visszaérve minden felvonuló járművet bemutatnak az ott összegyűlő közönségnek, a taps mindenkinek kijár, aztán a leparkoló gépeket lehet még csodálni, felülve rájuk fényképezkedni. Közben az udvar egyik-másik részén néha újabb motort indítanak el a gépészek, a gőzgépek mozgásba hozásának ceremóniája mindig sok érdeklődőt vonz. Miként a cséplés is, amit az idősebb nemzedék nosztalgiázva csodál, ők még dolgoztak ilyen módszerrel, ismerik a folyamatot, magyarázzák kéretlenül is a körülöttük állóknak. És közben a színpadon egymást váltják a fellépők, a Felső-háromszéki Ifjúsági Fúvószenekar előadása nagyon nagy tapsot kap, a kézdivásárhelyi Pitvar néptáncegyüttes táncra, a Lukács Mihály előadásában felhangzó operettslágerek dúdolásra késztetik a közönséget. És a vendég észre sem veszi, mikor hajlott délutánba a nap, számba sem veszi, hány régi jó baráttal találkozott s hány újabbra tett szert, csak a hazaindulás kényszere ébreszti rá, milyen jó részese lenni a Csernátoni burrogtatónak.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1170
szavazógép
2021-09-20: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Időutazás négy felvonásban

A múlt század elejére kalauzolt vissza a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet (az augusztus 31-e előtt még Balassi nevét viselő Magyar Kulturális Központ) szombat délután az Őszi Vásár és Kultúrszüret keretében. A Boldog békeidők címmel meghirdetett rendezvény olyan érdekes műsort kínált, amelyet nem csak a korszak rajongói élveztek.
2021-09-20: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Rajongók

Majdnem a teljes bukaresti politikai elit az RMDSZ lábai elé borult a szövetség hétvégi marosszentgyörgyi kongresszusán, a kormányzati partnerektől vagy éppen a fő ellenzéki erőtől érkező dicséretek és bókok jócskán túlléptek a kötelező, protokolláris köszöntők határán, Marcel Ciolacu, Florin Cîțu vagy éppen Ludovic Orban Kelemen Hunor és csapata legnagyobb rajongóinak tűnhettek. Végzetes hiba lenne azonban megszédülni e mézesmázos szavaktól, az RMDSZ-nek ugyanis nem román pártvezetők elismerésére van a legnagyobb szüksége, hanem a Romániában élő magyarság bizalmának megtartására, visszanyerésére.