Élnek, fejlődnek a sepsiszéki települések, van, ahol aszfaltoznak, építenek, máshol falunapot tartanak, szüreti felvonulást. Szinte minden településen történik valami, van, ahol a községvezetésnek köszönhetően, máshol a történelmi magyar egyházak jóvoltából. Falujáró körképünk ezúttal a megyeközpont környéki települések életébe nyújt bepillantást.
Találkoztak az unitáriusok
Unitárius gyülekezetek (Kálnok, Sepsikőröspatak, Árkos, Sepsiszentgyörgy, Sepsiszentirály, Kökös) képviseltették magukat szombaton a szejkefürdői unitárius találkozón és zarándoklaton. Mint elmondták, Kovács István püspök, volt sepsiszentkirályi és sepsiszentgyörgyi lelkész szószéki beszédét szándékoztak hallani, részesülni az ünnepi úrvacsorából, megtekinteni Orbán Balázs síremlékét és a látogatóközpontot, meghallgatni a szentivánlaborfalvi unitárius lelkész, Buzogány Csoma István és zenekarának koncertjét.
Szent Mihály-napra készülnek Málnáson
Szent Mihály-napi templombúcsút tartanak szeptember 29-én Szent Mihály főangyal napján – adta hírül Gábor Zoltán beszolgáló málnásfürdői plébános. Szent Mihály volt az ószövetségi választott nép védőangyala és Isten újszövetségi népének védelmezője – mondta. A magyar néphagyomány szerint a halottakat „Szent Mihály lován” (fából készült halottszállító saroglya) viszik a sírhoz. Gyulafehérvár székesegyházának titulusa a legrégibb Mihály-dedikációk közé tartozik. A málnási katolikus templom 1887-ben épült az Olt folyó magas teraszán, oltárképe Szent Mihályt ábrázolja, tornyában egy, a németországi Apoldában készült acélharang szól.
Szüreti felvonulás Gidófalván
Befejezte Fotos főútján az aszfalt koptatórétegének leterítését a sepsiszentgyörgyi Valdek cég munkacsoportja. Folytatják a koptatóréteg leöntését Zoltánban is a Bodok községi határtól Étfalva településrészen keresztül a községközpont Gidófalva bejáratáig, átereszek, nyitott és fedett sáncok kialakításán dolgozik az említett cég. A költségeket a vidékfejlesztési program alapjaiból állják – tájékoztatott Máthé István községi képviselő.
Gidófalva műemlék vártemplomában tartották a Sepsi Református Egyházmegye nőszövetségeinek konferenciáját. Igét hirdetett Orbán Edit református lelkipásztor, a jelenlevők érdeklődéssel hallgatták az eseményzáró hasznos és tanulságos családterapeutika témájú előadást. A gidófalvi egyházi közösségi házban a magyar állampolgársággal, honosítási kérdésekkel kapcsolatos témában konzulátusi meghallgatást tartottak.
Vasárnap hagyományos lovas-szekeres szüreti felvonulást szervezett Gidófalva Község Ifjúsági Szervezete (GISZ), bejárták a község falvait, a járvány miatt azonban a szintén hagyományos szüreti bál sajnos elmaradt – tudtuk meg a szervezet elnökétől, Igyártó Andortól.
Megújult a napóra Kálnokon
Újjászületett a falu régi napórája, eggyel több idegenforgalmi érdekessége van tehát ennek a településnek. Néhai Incze Jánosnak, a helyi téesz mázsamesterének 1977-ben született az ötlete, hogy a falu bejáratával szemben álló református templom várfalának támpillérén jól mutatna egy napóra, amit meg is szerkesztett. Az azóta eltelt idő megviselte a fehérre meszelt falat, s az egyházközség vezetősége – személyesen Tóth Anna lelkipásztor – Szakács Tamás műemlék-restaurátort kérte fel a munkára, aki minden arra járó örömére helyreállította, szerkesztette-festette a múltat idéző „időmérőt”, amely 9 és 16 óra között pontosan mutatja az időt. A napóra a legelső időmérő eszköz volt. Az ókori népek körében különösen nagy jelentőséggel bírt, főleg olyan vidékeken, ahol az ég az év legnagyobb részében felhőtlen volt. A kálnoki napóra már csak azért is kuriózum, mert megálmodójának-szerkesztőjének nem voltak csillagászati ismeretei. Minden napóra egyfajta művészeti, építészeti és műszaki alkotásnak számít, s bár a téli-nyári óraátállítást nem tudja követni az ősi „szerkezet”, működéséhez semmi egyéb nem szükséges, csak napsütés. Sikeresen pályázott a helyi unitárius egyházközség templomának állagmegőrzését-védelmét lehetővé tevő magyar állami pénzlapokra. A gyülekezet mostanság az esztendő egyik legnagyobb hagyományos eseményére, az őszi hálaadás úrvacsoraosztással egybekötött ünnepére készül, amelyre szeptember utolsó vasárnapján kerül sor – tudtuk meg Szabó Adél lelkésztől. Különleges krónika születik a három szomszédos település, Sepsikőröspatak, Kálnok és Árkos, illetve Mezőtúr harmincévi testvértelepülési kapcsolatainak eredményeiről-hozadékairól, egyrészt annak okán is, hogy a sokunk által ismert dr. Krizsán Józsefné kapcsolat- és identitástudat-erősítő munkásságáért Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült. A testvértelepülési kapcsolatok eseményeinek összegezését Szigyártó András gondnok, kálnoki krónikás készíti.
Új lelkész Sepsiszentkirályban
Tiszteletes Adorjáni Levente volt lelkész nyugdíjba vonulása után szeptember elsejével új lelkészt helyezett ki a kolozsvári püspökség az összesen 110 lelket számláló Sepsiszentkirály–Botfalu unitárius egyházközségbe Bartha-Pál Aba segédlelkész személyében, aki el is foglalta a felújított szentkirályi lelkészi lakást. Szeptember 26-án kerül sor a szentkirályi templomban az őszi hálaadás ünnepére, október 3-án az öregek vasárnapját tartják.
Falunapot tartottak Szotyorban
Kiöntötték az alapjait a település új református lelkészi lakásának, kialakították a pincét, kezdődik a falrakás – tudtuk meg Miklós Andrástól, a gyülekezet gondnokától és énekvezérétől, aki egyben Szotyor falufelelőse is. Olt menti településként bekapcsolódtak a folyószakasz takarítási munkálataiba. Szeptember 5-én sikeres falunapot tartottak, ahol a néptáncoké volt a színpad. Az istentiszteleten jelen volt Alsónána testvértelepülés küldöttsége, igét hirdetett Sánta Imre lelkipásztor. A városi tanácsot Tóth-Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi alpolgármester képviselte.