Ha a gyermek először megy óvodába, iskolába, akkor ott a bizonytalanság érzése: felkészült-e az új élethelyzetre, hogyan veszi a kihívásokat, mi vár majd rá. Ugyanakkor annak a szülőnek, aki gyakran unatkozó gyermekeket nevel, valódi megkönnyebbülést jelenthet az otthoni „levegőváltozás”. Tény, hogy az iskolakezdés első heteiben szükség van némi tudatosságra és tervezésre, hogy a gyermekeink átállása zökkenőmentes legyen.
A család megváltozott életritmusának beállításához jó ötlet lehet a reggeli ébresztés és az esti lefekvés idejének rögzítése. Az első általában adott, az ébresztőóra könyörtelenül jelzi az alvásidő végét, a reggeli program határidői általában rögzítettek. Ennél jóval nagyobb kihívás beállítani az esti lefekvés időpontját. Ezt érdemes gyermekeink alvási szükségletei és ébredési ideje alapján kiszámítani.
Hasznos lehet, ha megtervezzük a délutánjaik menetrendjét is. Gyermekeinknek 4–5 órája van naponta az iskola és lefekvés ideje között – ez értékes idő, kár elpazarolni. Ezért jó, ha segítünk nekik ütemtervet készíteni a házi feladatok elvégzésére, a különórákra, az iskolán kívüli tevékenységekre, edzésekre, a játékidőre és a képernyőidőre, valamint a tisztálkodásra.
Ma már több kutatás is foglalkozik az éjszakába nyúló képernyőhasználat jelenségével, veszélyeinek, káros következményeinek vizsgálatával. Az egyik ilyen veszélyforrás lehet a gyermekek cirkadián ritmusának a megváltozása.
Mint tudjuk, belső biológiai óránk a szervezetünk működését nagyjából 24 órás ciklusokban szabályozza. Ennek központi szereplője egy melatonin nevű hormon, ami sötétedéskor kezd el termelődni az agyunkban található tobozmirigyben. A hormon legészrevehetőbb hatása az, hogy kezdünk elálmosodni, és a szervezetünk átáll éjszakai üzemmódra. Ez különböző fiziológiai változásokkal is jár: emésztésünk lelassul, anyagcserénk átállítódik, immunrendszerünk is máshogy működik, például a gyulladásos folyamatok éjszaka mérséklődnek. Aztán a melatonin termelődése 7 óra körül leáll, és a szervezetünk fokozatosan „visszakapcsol” nappali üzemmódba.
E folyamat legfontosabb szabályozója a fény, ezen belül is a kék fény. A szemünkben egy erre érzékeny pigment, a melanopszin jeleket küld a tobozmirigybe, és ott leállítja vagy csökkenti a melatonin termelését, és ezen keresztül mérsékli az álmosságot, illetve az összes többi, éjszakával kapcsolatos biológiai folyamatot.
Mivel a mai világításnál használt mesterséges fényforrások, ám főleg a számítógép-képernyők, mobiltelefonok, táblagépek fénye nagy mennyiségben tartalmaz kék fényt, így ez nagymértékben hat a melatonintermelésre.
Láthatjuk, hogy ennek alapján a gyermekeinknél az éjszakába nyúló rendszeres számítógép-használat, mobilozás különösen veszélyes lehet. A megzavart cirkadián ritmus (és a krónikus kialvatlanság) a fejlődő szervezetben elváltozásokhoz, betegségekhez, komoly pszichés zavarokhoz vezethet.
Emiatt is ajánlott, hogy „alvásidőt” rögzítsünk a képernyők számára is, és ebben legyünk következetesek: a szakemberek szerint fontos, hogy 90–120 perccel a lefekvés előtt a gyermekek már ne legyenek kitéve a kék fény hatásának. Ezért a képernyőidő végének jelzésére érdemes valamilyen időzítőt kitalálni, amikor közös megegyezés alapján az okoseszközök egy erre a célra kijelölt, akár a feltöltésükre is lehetőséget adó gyűjtőhelyre, kosárba kerülnek.
A nagyobb gyermekeinknek beszerezhetünk olyan számítógépre, okostelefonra is alkalmazható szűrőt, szemüveget, amely tompítja a cirkadián ritmusra ható fényeket, enyhítve ezek hatását.
Kertész Tibor, a Gyulafehérvári Főegyházmegye családpasztorációs központjának munkatársa
(folytatjuk)
