KiscimboraVersek

2021. szeptember 24., péntek, Irodalom

Petőfi Sándor: Erdőben

Sötétzöld sátoros
Erdőben járok.
Kevély tölgyfák alatt
Szerény virágok.

Pintilie Andrei rajza

A fákon madarak,
Virágon méhek.
Ott fönn csattognak, itt
Lenn döngicsélnek.

Nem rengedez sem a
Virág, sem a fa;
Hallgatják a zenét
Elandalodva.

Vagy alszanak talán?
Elszenderedtek?...
Megálltam én is és
Mélán merengek.

Merengve nézek a
Patak habjára,
Melynek nyílsebesen
Rohan le árja;

Fut, mintha kergetné
A felleg árnyát,
A fellegét, amely
Fölötte száll át.

Ekként kergettelek,
Ifjúi vágyak!
Árnyak valátok, el
Nem foghatálak –

Menj, menj, emlékezet!
El is feledtem,
Hogy e magányba én
Feledni jöttem.

Csanádi Imre: Őszköszöntő

Szállj, szállj,
ökörnyál, –
jön az ősz,
megy a nyár.
Megy a nyár, a nevetős,
komolykodva jön az ősz,
csillámló derekkel,
sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval,
fűre koccanó dióval.

Kányádi Sándor: Jön az ősz

Jön immár az ismerős
Szél lábú deres ősz.
Sepreget, kotorász,
Meg-megáll, lombot ráz.
Lombot ráz, diót ver,
Krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat,
S harapja, kurtítja a hosszú napokat.

Hozzászólások

Megosztás: Cikk megjelenési időpontja: 2021-09-24 08:00 Cikk megjelenítése: 1208 Olvasóink értékelése: 0.04 Szavazatok száma: 26

Az ön értékelése:

Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Szavazás

Előző írásunk

2021-09-24: Irodalom - :

Zelk Zoltán: Mese a fákról (Kiscimbora)

A világ végétől egy verébugrásnyira volt a mező, ahol a virágok és füvek a levegőben röpködtek, mint a lepkék, a fák pedig úgy sétálgattak, mint errefelé az emberek.
Néha a szél is ellátogatott a mezőre, a felhők leszálltak a fák közé, s a csillagokról, nyárról és tavaszról s hasonló bölcs dolgokról beszélgettek egymással.

Következő írásunk

2021-09-24: Nyílttér - :

Felveszem a vakcinát, kesztyűt!

Mintegy hat és fél évtizeddel ezelőtt olyan orvosi egyetemre jártam, amelynek tanárai, professzorai még azokban a gimnáziumokban érettségiztek, ahol a latin és az ógörög nyelv mellett logikát, retorikát és a szép magyar beszéd iránti igényt is tanultak. Nem csoda, hogy nekünk is szép magyar mondatokból felépített előadásokat tartottak, és a vizsgákon tőlünk is elvárták a pontos, szabatos fogalmazást. Ma is emlékszem dr. Kelemen László professzor indulatos szavaira, amikor az egyik vizsgázó kollégámat kioktatta arról, hogy a vezetése alatt álló klinika nem „fertőző klinika”– ahogy véletlenül kicsúszott a száján –, hanem a „fertőző betegségek klinikája”. „Ne akarjunk újítani, rövidíteni helytelenül, ha kell, ha nem!” Aztán példákat hozott fel a nyelvújításkori furcsaságokból, amely szavak egy része – mint például a „virmász”(virágokat mász) szó, amivel a rovar szót akarták helyettesíteni –, hál’istennek nem honosodott meg, de sok szerencsétlen szóalkotás, mint például a szivar szó, megmaradt. Azt még megértem, hogy „szi” (szí(v), de hogy miért „var”, azt már nem – mondotta.