KármentőRémséges machinációk

2021. szeptember 24., péntek, Jegyzet
Kuti János

Romániában a magyar ügyek hozzáértő szakemberei, akik laboratóriumok hűvös csendjében elemzéseket végeznek, hiába emlékeztetnek állandóan a magyarveszélyre, ezt az érintettek nem veszik elég komolyan.

Most, pontosan a román–magyar alapszerződés aláírásának 25. évfordulója és az RMDSZ marosszentgyörgyi kongresszusa előtt kongatta meg a vészharangot az Információs Hadviselést Elemző Stratégiai Kommunikációs Laboratórium, a LARICS (mint utólag kiderült, tiszta potyára). Pedig az említett laboratórium, mint nevéből is következik („hadviselést elemező!”), leginkább azt szeretné, ha Románia hadat üzenne Magyarországnak, mert akkor igazán munkába lendülhetnének és elemezhetnék a hadviselést.

Erre fel mit látunk? Külügyminiszterünk, Bogdan Aurescu igen szépen szóla az említett 25. évforduló kapcsán, azt állítván, hogy közös érdekeink vannak, és a jövőben prioritás kell maradjon az alapszerződés, valamint a dokumentumok által létrehozott eszközök „teljes kihasználása”. Pedig ha már háborút nem tudunk indítani Magyarország ellen (mert ugye egyazon európai szövetségben, az unióban vagyunk, és ugyanabban a katonai szövetségben, a NATO-ban lubickolunk együtt), beszólhatott volna keményebben.

Ráadásul most a nagyobb román pártok elmentek Marosszentgyörgyre, udvarolni az RMDSZ-nek, ezzel bizonyítván, hogy „egy ágyban” leledznek „az ellenséggel”. Pedig Romániában, akinek füle van, többször is hallhatta, hogy az RMDSZ-t tulajdonképpen Budapestről irányítják. A LARICS a magyar kormány által elkövetett galádságokra derít fényt, és állandóan figyelmeztet a veszélyre, hogy elveszítjük szuverenitásunkat a magyarok miatt, akik társszuverenitást kényszerítenek Erdélyben Romániára.

Világosan látszik, hogy Románia nem szuverén, mert a román állam nem tud főhatalmat gyakorolni a területén (Erdélyben) élő személyek és dolgok felett. (Gondolom, főleg a magyar személyek felett.) A LARICS tanulmányából kiderül az is, hogy példátlan a budapesti revizionista folyamat, amely elsősorban nem a határmódosítást célozza. (Bár ennyi szerencse legyen a szerencsétlenségben…) Különben az itt felsoroltak csak csekély részét képezik a tanulmányban megjelent szövegnek, amelyben részletesen elemzik a magyarok gonosz ténykedéseit. Pontosan leírják, miként is valósul meg mindez.

A magyaroknak szociális-oktatási természetű kezdeményezéseik vannak. Először is támogatják a magyarországi felsőoktatást, amit aztán kiszerveznek az egész „Kárpát Medencébe”, ahol magyarok laknak, így több erdélyi városba is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium széles körű támogatást nyújt a határon kívüli magyaroknak, amivel azt szeretnék elérni, hogy a „Kárpát-medencei magyar diaszpórát egyesítsék a magyar állammal”. Ilyen eszköz például az óvodaépítés, amiből 79-et terveztek Romániába, 32-t Szlovákiába és 32-t Kárpátaljára (Ukrajnába). Mindezek célja az etnikai elkülönülés (szegregáció), amit a helyi kisebbségek magyar vezetői is támogatnak.

Irredenta jellegű eseményeket szerveznek, ahol a magyar kormány magas beosztású hivatalosságai vesznek részt. Megünnepelték Sződemeteren Kölcsey Ferenc magyar költő születésének 231. évfordulóját is, amelyen részt vett a magyar miniszterelnöki megbízott, az autonómiaügyekért felelős Szili Katalin. Kiemelte (ó, irgalom anyja, ne hagyj el!) a (magyar) nemzeti öntudat erősítésének fontosságát.

A magyar konzulátusok alkalmazottjai romániai településeken ünnepelnek és hangsúlyozzák a magyar állam szerepét különféle felekezetek templomainak restaurálásában/mentésében. Hangoztatják a trianoni szerződés igazságtalanságát, és felszólítják a magyarokat, hogy álljanak ellen a „mesterséges asszimilációnak”. Tudatosítják a romániai 2022-es népszavazáson a magyarok részvételének fontosságát. Azt szeretnék, hogy nőjön mindazok száma, akik magukat önhatalmúlag, jószántukból a magyar nemzet részének nyilvánítják, és mindazon zónák kiterjesztését, ahol a magyar etnikumúak száma eléri a húsz százalékot, ami „törvényességet” ad az autonomista követelések hangoztatásának. Közben a szélsőjobbos Mi hazánk mozgalom is mozgolódik Romániában.

És a LARICS tanulmánya hosszasan sorolja mindazokat a rémséges machinációkat, amelyek segítségével Magyarország a külföldön élő magyarokat támogatja, hogy azok segítségével növelje befolyását Romániában és az egész világon.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2021-09-24: Közélet - Fekete Réka:

Az első adagot sem kérik (A harmadik oltás küszöbén)

Tegnapig egyetlen háromszéki iskola, a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Főgimnázium jelezte, hogy van annyi oltásra jelentkező diák és tanár, hogy érdemes mobil oltócsapatot küldeni a tanintézménybe – tudtuk meg Ágoston Lászlótól, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetőjétől. Bár jövő héttől kérhető a harmadik oltás, a Kovászna megyei lakosság átoltottsága alig haladja meg a 20 százalékot (az országos adat 31 százalék). Aki eddig nem élt a lehetőséggel, félő, hogy ezután sem gondolja meg magát – vélik a szakemberek.
2021-09-24: Belföld - :

Közel tízezren kórházban

A stratégiai kommunikációs törzs mai jelentése ismét az előző napot meghaladó új esetszámról tájékoztat: az elmúlt huszonnégy órában elvégzett 56 660 teszt kiértékelése után 7116 koronavírusos fertőzést igazoltak, köztük 136-an olyanok, akik több mint fél éve már átestek a betegségen, és most újrafertőződtek.