Tegnapig egyetlen háromszéki iskola, a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Főgimnázium jelezte, hogy van annyi oltásra jelentkező diák és tanár, hogy érdemes mobil oltócsapatot küldeni a tanintézménybe – tudtuk meg Ágoston Lászlótól, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetőjétől. Bár jövő héttől kérhető a harmadik oltás, a Kovászna megyei lakosság átoltottsága alig haladja meg a 20 százalékot (az országos adat 31 százalék). Aki eddig nem élt a lehetőséggel, félő, hogy ezután sem gondolja meg magát – vélik a szakemberek.
Lapunk érdeklődésére Ágoston László elmondta, a harmadik oltás beadása érdekében az oltási központok nyitvatartási idejét megnövelik, korosztálytól függetlenül fogadják az igénylőket, de elsősorban a krónikus betegekre és a munkahelyük okán kockázati csoportoknak számító jelentkezőkre számítanak. Az elektronikus oltási rendszerben minden olyan személy adata szerepel, aki korábban megkapta a vakcinát, ott ellenőrzik, hogy elmúlt-e hat hónap a korábbi dózisok beadása óta – mondotta.
A harmadik oltás sokakban vált ki kétkedést – van-e értelme, nyújt-e nagyobb védelmet az előző kettőnél, illetve ez jelentheti-e azt, hogy ezután félévente kell oltatni magunkat –, ezért lapunk szakember véleményét kérte ki e témában. Fejér Szilárd sepsiszentgyörgyi kutatóvegyész, a Pro Vitam diagnosztikai központ PCR-laboratóriumának vezetője kérdésünkre elmondta, minden eddigi nemzetközi tapasztalat arra utal, hogy a harmadik oltás hosszabb távú védettséget idéz elő, mint a korábbi kettő. Laboratóriumukban követték közel 180 beoltott személynél a vakcina utáni, időben változó immunválaszt, és egyértelműen megállapították, négy hónap után jelentősen csökken az antitestek mennyisége, ugyanakkor lényeges különbség mutatkozott meg a fertőzésen átesett és a fertőzést elkerülő személyek adatai között, előbbiek javára.
A harmadik oltás tekintetében a kutatóvegyész Izrael példáját említette: amikor rájöttek, hogy a koronavírus delta változata a beoltottak körében azoknál okoz megbetegedést, egyáltalán bármiféle tünetet, akik az oltási kampány legelején, tavaly decemberben, illetve idén januárban kapták meg a vakcinát, a harmadik oltást is alkalmazták, így lényegesen csökkent a megfertőződések, illetve tünetes megbetegedések száma. Fejér Szilárd leszögezte, a delta vírus nem azért okoz áttöréses fertőzést, vagyis a beoltottak megfertőződését, mert a vírus kikerüli az immunrendszert, hanem mert ez a variáns nagyon gyorsan elszaporodik az orrnyálkahártyában és mire az immunrendszer észreveszi, felfigyel a vírusra, addig már rég megült ott és ezzel tüneteket is okozhat. Azok esetében, akik nem oltatták be magukat, egyértelmű a válasz, nagyon könnyen fertőződhetnek meg és akár súlyos lefolyású, netán halálos kimenetelű is lehet a megbetegedés – mondotta.
Kérdésünkre, ez jelentheti-e azt, hogy ezután félévenként, évenként oltatnunk kell majd magunkat koronavírus ellen, a szakember azt mondta, a harmadik oltás mindenképpen hosszabb immunitást biztosít, mint az előző kettő, de az lenne a fontos, hogy olyan oltási sort tudjanak előállítani, ami által folyamatosan magas lenne a védettségünk az új vírushullámok ellen. A világban jelenleg terjedő koronavírus-variánsok könnyen alkalmazkodnak az emberi szervezethez, az emberi gazdatesthez, nincsenek hosszú ideje folyamatosan közöttünk, ezért nehezebb hosszú távú védettséget nyújtó védőoltást kifejleszteni ellenük – mondotta.
Fejér Szilárd és Ágoston László egybehangzóan azt javasolja, aki még nem oltatta be magát, feltétlenül tegye meg, a járványügyi szabályozások betartása mellett egyénenként is ezzel járulhatunk hozzá a járvány terjedésének korlátozásához.
