Kézdivásárhelyen nagy hagyománya van a mézeskalács- vagy mézespogácsa-készítésnek, ezért választották a rendezvény arculatának a mézeskalácsszívet. A város legismertebb cifrapogácsa készítője Hahn Jakab, temesvári sváb származású mézeskalácsos mester volt, aki a 20. század elején telepedett le Kézdivásárhelyen. Egy másik híres mézespogácsa-készítő a Kósa család volt. Napjainkban három cukrász és családja készít mézespogácsát, Farkas Gábor, Kocsis Katalin és Szántó József. A régi mézespogácsás hagyományt óhajtotta feleleveníteni a Tegyünk Kézdiszékért civil tömörülés, amikor szombaton megszervezte hagyományteremtő szándékkal a Molnár Józsiás parkban a Mézédes napnak keresztelt rendezvényt a városháza és a Háromszéki Méhészegyesület támogatásával.
A rendezvény nyitányaként Józsa Irén ny. tanár a Tegyünk Kézdiszékért civil tömörülés nevében köszöntötte a nagyszámú közönséget. A jó hangulathoz szükséges zenei aláfestésről a Gergely Tamás és Szóró Dorina által vezetett Felső-Háromszéki Ifjúsági Fúvószenekar gondoskodott. Az első alkalommal megszervezett rendezvény kezdő mozzanataként a fúvószenekar szólamaira felvonult a Háromszéki, Csíkszéki, Udvarhelyszéki és Gyergyószéki Mézlovagrend, a Maassluis Nyugdíjasklub, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, a Rák Ellen a Jövőért Egyesület, valamint a Benedek Elek Óvoda kis óvodásai méhecskéket ábrázoló öltözetben.
A felvonulást követően a székelyföldi mézlovagrendek képviselői a zenepavilonba vonultak, és bemutatták dióhéjban az általuk képviselt mézlovagrendet, majd a Benedek Elek Óvoda kisgyermekei dallal, Vass Fanni pedig medvemonológgal szórakoztatta a közönséget. Deák Mihály, a Háromszéki Méhészegyesület elnöke a méhészetről, a méhekről, a méhek életéről tartott rövid előadást, és bemutatta a méhészeti eszközöket, a méhkaptárt stb. Beke Ernőnek köszönhetően régi méztároló edényeket lehetett megtekinteni. A Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének tagjai beavatták az érdeklődőket a mézeskalács sütésének titkaiba, és süteményeiket meg is lehetett kóstolni egy pohár mézes tea kíséretében. Dr. Tófalvi Melinda Mária korondi méhész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának óraadó tanára a méznek a kozmetikában, a gasztronómiában és más különböző területeken való felhasználásáról beszélt. Meglátása szerint a méz érdekessége többek között az, hogy a gyógynövények hatását erősíti, értékesebbé teszi. Vántsa Judit igazgató és Bokor Magdolna könyvtáros, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár sátránál Milo maci kíséretében fogadta a hozzájuk betérőket, a könyvtár minden mézes, méhes könyvét fel lehetett lapozni, és a papírszínházas mese sem maradt el. Ebből az alkalomból a könyvtári beiratkozás ingynes volt, és a méhes, mézes könyveket is ki lehetett kölcsönözni.
Mindezek mellett az érdeklődők megkóstolhatták a különböző mézfajtákat, mézes italokat, és további termékeket is megismerhettek, illetve beszerezhettek, mint a krémméz, méhpempő, mézalapú krémek, propolisz, lépes méz vagy a méhviasz és egyéb mézes portékák. A fúvószenekaron kívül fellépett a Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring kórusa és Gyöngyvirág tánckara, Tubák Klára és Léva Emőke pedagógusok a Benedek Elek Óvoda kis növendékeivel pedig az alkalomhoz illő dalokat, táncokat mutattak be. Bakó Fazakas Zsuzsa óvónő zenés-táncos gyermekprogramra, a Zöld Nap Egyesület önkéntesei pedig interaktív játékos tevékenységekre hívták a kisgyermekeket.
A sikeres rendezvényt a fúvószenekar ünnepi előadása zárta, de a vásár, a játék, az ének és a tánc tovább folytatódott. A jelenlevőknek alkalmuk volt emlékfotót is készíteni az óriás mézeskalácsszívvel – mely a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének a munkáját dicsérte –, a mézes bödönt hűségesen őrző mackóval és a mézlovagokkal.
