A konzultáció során az emberek életminőségére, jólétére, a régiófejlesztés, társadalmi építkezés irányára kérdeznek rá, ugyanakkor a Magyarországon jövő évben esedékes parlamenti választásokról is érdeklődnek, utóbbi kapcsán azért, mert az RMDSZ az eddiginél több segítséget nyújt a magyar állampolgárságot igénylőknek: már nem rendelik be őket a sepsiszentgyörgyi irodába, hanem kiszállásokat szerveznek az egyes településeken.

A kérdezőbiztosok a nyár folyamán indultak el, s négyezernél több kérdőív már be is érkezett az első négy településről: Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Mikóújfaluból és Gelencéről. A két faluban nagyon jól haladtak: Gelencén 1100, Mikóújfaluban 559 ívet töltöttek ki. A fiatal önkéntesek száma ugyan a vakáció elmúltával megfogyatkozott, de idősebbeket is szívesen várnak erre a nem nehéz munkára, továbbá befogják a parlamenti képviselőket. A következő napokban Csernátonban, Esztelneken és Zágonban indul el a konzultáció, majd Sepsiszék, Kézdiszék és Orbaiszék több településén, jövő héten pedig Erdővidéken is – sorolta Tamás Sándor.

Olyan országban élünk, amelyet nagyon nehéz kormányozni, ezért is fontos az önkormányzatok erősítése – vette át a szót Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere és RMDSZ-elnöke elmondta: az erdélyi magyarság 63 százaléka olyan településen él, ahol a polgármester magyar, és annak a négy megyének a lakossága, amelynek élén magyar tanácselnök áll, meghaladja a másfél millió főt. A négy megye területe összesen kicsit nagyobb, mint Szlovéniáé, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy az önkormányzatok milyen munkát végeznek. Az erdélyi magyarság szempontjából ez a legbiztonságosabb szint, ahol megoldást lehet találni a problémákra – véli az elöljáró, aki szerint jó, ha kormányon van az RMDSZ, szükség is van sokszor erre a segítségre, de az önkormányzatoknak nem mandátumokban kell gondolkodniuk, hanem nemzedékekben. A konzultáció a hosszú távú tervezést segíti, azt, hogy az emberek bevonásával, együtt alakítsák ki a város és a megye stratégiáját, és fontos a visszajelzés is az eddigi tevékenységekről. A válaszolóktól őszinte véleményeket várnak, megerősítést abban, amit jónak látnak, illetve jelzését annak, ha valahol máshová tennék a hangsúlyt. Ugyanilyen fontosnak tartja a polgármester azt is, hogy a közösség vegyen részt a nemzetegyesítésben, igényelje a magyar állampolgárságot.

Antal Árpád közölte: eddig 1500-nál több kérdőívet válaszoltak meg Sepsiszentgyörgyön, és ezt a számot meg szeretnék többszörözni. Megjegyezte, a közvélemény-kutatások összesen 800–1000 ember megkérdezésével készülnek (ennyi egy reprezentatív minta), de itt szélesebb körben akarják kikérni a lakosság véleményét. A sepsiszentgyörgyiek október 26-án (a tavalyi választások utáni új mandátum kezdetének évfordulóján) külön kérdőíveket kapnak majd a postaládájukban, ezekben főként a városi közszolgáltatásokról lehet véleményt nyilvánítani, de nyitott kérdések is lesznek.

Az eddigi tapasztalatok alapján Antal Árpád úgy látja, az erdélyi magyarok különbséget tudnak tenni az önkormányzat és az RMDSZ között, és más-más elvárásokat fogalmaznak meg. Bizonyos kérdésekben az önkormányzat hatásköre korlátozott, például az alacsony bérekre nem terjed ki, de a problémákról beszélni kell, fejtette ki, mert ha nem tesszük mi, megteszi más.
 

Eltaktikázták magukat a román pártok

Kérdésre válaszolva Antal Árpád a jelenlegi politikai helyzetről is beszélt: szerinte volt egy nagyon jó lehetőség arra, hogy négy évig jobboldali kormánya legyen Romániának, és ez meghozza azokat a közpolitikai döntéseket, amelyek következtében elérjük az Európai Uniónak legalább az alsó középszintjét, de a román kormánypártok, a PNL és az USR PLUS eltaktikázták, túlspekulálták magukat, mindketten úgy viselkednek, mintha megnyerték volna a tavalyi választásokat, holott nem ez történt. Sajnálatos, hogy Romániában 30 év után sem alakult ki a koalíciós együttműködés gyakorlata, de a jobboldali koalíció még mindig a legjobb megoldás lenne – vélekedett. Mennyi esély van arra, hogy ismét összeálljon, ez kiderül a következő hetekben, ám az ország és az erdélyi magyarság érdeke is azt kívánja, hogy világos, átlátható parlamenti többség legyen, és erre ma sincs más alternatíva, mint ami tavaly decemberben volt. A túlspekuláció egyik hozadéka az, hogy az AUR kikerült a politikai karanténból, és ez nagyon komoly problémát jelent – hívta fel a figyelmet.

A bukaresti román pártok és az RMDSZ politikusai között az a nagy különbség, hogy az RMDSZ programokban gondolkozik, és jó programokat talál ki – szögezte le Tamás Sándor, aki a Cseke Attila fejlesztési miniszter által kidolgozott Saligny-programot hozta fel érvként. Ez elsősorban a helyi és a megyei önkormányzatoknál fog lecsapódni, ezért elégedetlen vele az USR PLUS, amely csak kevés polgármesterrel és egyetlen megyevezetővel sem bír. A fejlődést egyébként a bizonytalanság is hátráltatja: az elmúlt 13 évben 13 kormányfője volt Romániának, egészségügyi minisztere pedig 18 – köztük Cseke Attila, aki azonban rövid mandátuma alatt is letett valamit az asztalra, ő decentralizálta a kórházakat. Most – ideiglenesen – ismét ő a tárcavezető, kilenc hónap alatt a harmadik. Tamás Sándor megjegyezte: Magyarországon 12 éve ugyanaz a kormányfő, és ez meg is látszik.