Nem csupán hagyománnyá vált, de a Diakónia Keresztyén Alapítvány idősgondozó ágazatának kiemelt eseményévé nőtte ki magát az idősek világnapja tiszteletére szervezett ünnepség. Péntek délelőtt a felújított sepsiszentgyörgyi vártemplomban tartottak tartalmas, bensőséges rendezvényt a szépkorúak tiszteletére, melyre Háromszék minden térségéből, Erdővidéktől Kommandóig mintegy 180-an érkeztek az idősgondozó szolgálat jóvoltából.
Ilyenkor talán világszerte nagyobb empátiával fordulunk az idősödő és az idős korosztály felé, s ez a nap a Diakónia Keresztyén Alapítvány legnagyobb ünnepe is – mutatott rá Tóth Anna, az idősgondozó szolgálat vezetője. Kiemelte: munkatársai naponta betegekkel, idősekkel foglalkoznak, szakápolóik a megye 67 településén segítik a rászorulókat, emellett idős klubban, gyászcsoportokban vagy az Alzheimer betegeket gondozók támogató csoportjában találkoznak a szépkorúakkal, s arra kérte a meghívottakat, nyitott szívvel fogadják az ünnepséget, mely róluk szól.
A Diakónia Keresztyén Alapítvány kuratóriumának elnöke, Incze Zsolt esperes beszédében Pál apostol korintusbeliekhez írt első leveléből idézett: „Hálát adok értetek az én Istenemnek mindenkor azért a kegyelemért, amely nektek Krisztus Jézusban adatott”. Akkor, amikor néha elkeseredünk, fáradtak vagyunk, fájdalmak gyötörnek, amikor úgy érezzük, sokan magunkra hagynak, akkor rá kell döbbennünk arra, hogy a nehézségek ellenére nagy dolog, hogy hosszú életet éltünk. Az ünnep jó alkalom, hogy az idősek visszatekintsenek életükre, a fiatalabbaknak pedig arra, hogy hálát adjanak a szépkorúakért, akik fontosak a család, de a gyülekezet számára is – mutatott rá. Arra buzdította a meghívottakat, gondolkodjanak, vegyék számba mindazt, amiért hálásak lehetnek, „mert a hála gyógyítja a lelket, s így a testet is”.
Makkai Péter államtitkár köszöntőjében arra a parancsolatra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, melyhez ígéret fűződik: „Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked”. Úgy vélekedett, a felnövekvő és a közép generáció egyik legfontosabb feladata, hogy ennek a parancsolatnak eleget tegyen, s amennyiben sikerül ezt a tiszteletet belevinni a mindennapokba, akkor a gyermekek felvállalják majd a szülők gondozását, a nehézségeit, problémáit. Hozzáfűzte, fontos tudatosítani az ifjú nemzedékben az idősek tiszteletét, hogy fel kell vállalniuk a velük való sorsközösséget, amint azt is, hogy nem elvándorolva, máshol keresve kell boldogulniuk, hanem itthon, a szülőkkel szolidaritást vállalva kell jövőt építeni. „Akkor válik valóra ez az ígéret” – nyomatékosította.
Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, Vargha Fruzsina arról beszélt, mennyire fontos az, hogy milyen értékrendbe születünk, milyen értékek mentén nevelődünk. Valamikor fontos volt az identitás, a családjainkhoz való ragaszkodás, a hűség, a hit, a szeretet, s meggyőződését fejezte ki, hogy az ünnepség résztvevői ezeket az értékeket továbbadták gyermekeiknek, unokáiknak. Ezeket a tanításokat ő maga is hallotta néhai nagyszüleitől, dédszüleitől, s ezekből építkezik, táplálkozik naponta – mondta.
Az ünnepség hangulatát a Classical Singers együttes ismert magyar operetteken alapuló vidám előadása emelte, majd a két legidősebb meghívott szólt az ünneplő közösséghez. A 94 éves vargyasi Vásárhelyi Béla egyebek mellett arról beszélt, felesége két évvel ezelőtt elhunyt, s azt kívánta az egybegyűlteknek, Isten őrizze meg őket a hasonló veszteségtől, mert a társat „nem pótolja senki, sem gyermek, sem unoka”. Nehéz, viszontagságokkal és bánattal teli életéről mesélt a 96 éves miklósvári Virág Rozália. Egyedül nevelte gyermekeit, mindkettőt elveszítette, eltemette, akárcsak hét testvérét, pedig ő a legidősebb, s annak ellenére, hogy „nagyon rossz sorsa, keserű élete volt”, a Jóisten mégis megsegítette. Szerette a muzsikát, éneket, ezzel űzte el bánatát – mondta, s Tóth Anna kérdésére válaszolva azt ígérte, amennyiben jövőre egy bálteremben tartják az idősek napját, még táncra is perdül.
