Kisbaconban a búzát adományozó gazdák mellett a térség polgármesterei is összegyűltek. Jelen volt az eseményt szervező Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Becze István és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A rendezvény díszvendégeként a búzaőrlésen részt vett Papp Zsolt, Magyarország agrárminisztériumának vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára is.

Miután az erdővidéki gazdák által adományozott búza a malom elé érkezett, díszbeszédek következtek. Ezek sorában Gál Károly RMDSZ-es erdővidéki parlamenti képviselő felelevenítette: amikor korábban Csernátonban részt vett az aratóünnepségen, megfogalmazódott benne, hogy az erdővidékieknek is be kell kapcsolódniuk a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programba. „Örvendek, hogy jár még ez az 1700-as években épült ősi malom, és épp itt őrölhetjük meg az Erdővidéken termett búzát” – húzta alá a képviselő.

„Hálával kell lennünk Istennek, amiért lehetőséget ad arra, hogy egy ilyen szép napon ne csak felébredjünk, hanem dolgozzunk is, és örvendjünk a közös munkának” – mondta Tamás Sándor megyeitanács-elnök. Külön mondott köszönetet Etelka néninek, aki hosszú évtizedek óta őrzi nemcsak a malmot, hanem annak lelkét is – szavait taps követte. Becze István kifejtette: büszkék lehetünk Elek apó örökségére, szép volt az egész éves tevékenység, ahogy a háromszéki gazdákkal együtt sikerült a Magyarok kenyere programot továbbvinni. „Zágonban búzatáblát szenteltünk, aztán Csernátonban aratóünnep volt, most Kisbaconban őröltetünk” – elevenítette fel Becze.

A magyar kormány képviseletében Papp Zsolt államtitkár köszöntötte a jelenlévőket. „Ez egy ünnepnap, Magyarország és az egész nemzet ünnepe. Tíz év alatt a Magyarok Kenyere Program megsokszorozta a résztvevőket, a felajánlott búza mennyiségét. „Együvé tartozás, együttérzés – ezt jelenti a 15 millió búzaszem” – fogalmazott az államtitkár.

Az esemény kapcsán külön érdemes szólni a helyszínről, Kisbacon ma is működő vízimalmáról is. Első írásos említése 1714-ből származik. 1889-ben a házat építették, az épületet toldották hozzá. Maga a szerkezet fiatalabb, 1952-ben újították utoljára fel. Szereltek serleges felvonót, szitát, rostát, hántolót, koptatót, hogy jobb legyen a liszt minősége. A vízkerék 1989-ben készült – mondta el érdeklődésünkre Keresztes Domokos, aki testvérével együtt működteti a malmot. A malom őrlőkapacitása a patak vízhozama szerint változik. A mostani malomkerék 96 centi, ami óránkénti 50 kiló búza megőrlését teszi lehetővé. Ha a vízmennyiség kisebb, akkor csökken a kapacitás. A mai malmokhoz viszonyítva ebből már nem lehet megélni – számolt be a molnár.

Az ünnepélyes búzaőrlést követően fiatal gazdák tartottak fórumot. Pályázati és az agrárdigitalizációt érintő témákban folyt a megbeszélés. „Távolinak tűnik az agrárdigitalizáció, nemrég Erdővidéken is gyenge volt a kommunikáció. Most viszont mindenkinek van okostelefonja, semmi nem akadályozhatja, hogy itt is használható legyen az agrárdigitalizáció minden előnye. Ez képezi a jövőt, használjuk ki” – hívta fel a figyelmet Könczei Csaba parlamenti képviselő.