A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt hét csütörtökén a Panorama Boutique Hotel rendezvénytermében tartotta a cégek toplistáján helyezést elért vállalkozások díjazását. A 2020-as eredmények alapján összeállított toplistán a kamara által kidolgozott szempontok alapján már évek óta elismerik a működő háromszéki cégek teljesítményét. Múlt heti rovatunkban az összeállított listák alapján már elemeztük a járványhelyzetben működő gazdaság megyei adatainak alakulását, különös tekintettel az egy évvel korábbi eredményekhez viszonyítva. Most a gálán elhangzottak alapján igyekszünk újabb szempontok szerint rávilágítani Háromszék gazdasági teljesítményére.
Méret és teljesítmény
Háromszéken tíz nagy cég működik, vagyis a mérlegképes vállalatok alig 0,2 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, ezzel szemben ez a tíz vállalat bonyolítja le a megye közel hétmilliárd lejes üzleti forgalmának egynegyedét. A további egynegyedet az ötvenöt közepes cég adja, vagyis a megye gazdasági teljesítményének fele összesen 65 vállalat kezében összpontosul. Ez azt is jelenti, hogy egyetlen nagy vállalat esetleges bukása (vagy székhelyáthelyezése más megyébe) jelentős mértékben befolyásolja a megyei gazdasági teljesítményt – hangsúlyozta az adatokat ismertető Édler András György. A kamara elnöke példaként említette a Baróton bejegyzett Brassói Tejgyárat, amely a mintegy félmilliárd lejes forgalmával magasan a legnagyobb termelőegység, ám ha áthelyezné székhelyét máshová (eredetileg az Erdővidék hátrányos övezetként való besorolása miatti előnyökért jegyezték be itt a vállalatot), akkor Barót nem kilenc, hanem csupán két százalékát adná a megye üzleti forgalmának. Arról nem beszélve – tehetjük hozzá –, hogy a maga félmilliárdos forgalmával több mint hét százalékát adja Háromszék egész tavalyi üzleti forgalmának.
Ami a nyereséget illeti, csaknem fordított helyzetről beszélhetünk, hiszen a Háromszéken megvalósított profit 42 százalékát a mikrovállalkozások adják, a kis cégek további 33, a közepesek pedig 18 százalékát, ami azt jelenti, hogy a nagy cégek profitrátája meglehetősen alacsony. Ez a kamaraelnök megfogalmazásában azt is jelenti, hogy a nagy cégek sokkal jobban tudják óvni a nyereségüket, a társasági adó, de a vállalkozások száma tekintetében is gyakorlatilag a mikro-, kis- és közepes vállalkozások megyéje vagyunk.
Nyereség és munkavállalók aránya
Ugyanez a helyzet a foglalkoztatást illetően, hiszen a legtöbb alkalmazott – a közszféra kivételével természetesen – kisebb cégeknél dolgozik, a versenyszféra alkalmazottainak csupán 18 százaléka dolgozik nagyvállalatoknál. Egy érdekes összehasonlítás szerint egy mikrovállalkozás esetében az egy munkavállalóra számított bruttó nyereség éves szinten megközelíti a 35 ezer lejt, nagyobb vállalatoknál ez a mutató kilencezer lejre rúg csupán. Ez azt jelenti, hogy a „kicsik” sokkal hatékonyabban dolgoznak, legalábbis ami a megvalósított nyereséget illeti. (Egy másik megközelítésben a nagy vállalatok tudják jobban elrejteni a nyereségüket, mint a kicsik.)
Urbánus gazdaság
Ami a településeinkre lebontott cégstatisztikát, vagyis a zárómérleget leadott cégek számát illeti, tavaly (is) Sepsiszentgyörgyön működött a legtöbb városon bejegyezett cég (több mint hatvan százalék), a további sorrend: Kézdivásárhely, Kovászna, Bodzaforduló és Barót. A város–falu viszonylatban pedig kétharmad–egyharmad az arány, természetesen a városon működő cégek „javára”.
Ha az ágazatok szerinti elosztást nézzük, 37 százalékkal az ipar vezet, fontos ágazat a kereskedelem is, ami a megye üzleti forgalmának 32 százalékát adja, a szolgáltatások a forgalom 16 százalékát teszik ki. A további sorrend: építőipar (közel 6%), mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat (5%), turizmus (közel 2%), kutatás-fejlesztés, IT (szintén közel 2%). Édler András szerint ez viszonylag kiegyensúlyozottnak tekinthető, az arányok hasonlítanak az ország fejlettebb megyéihez, csupán a kereskedelem részaránya számít magasabbnak a nagyobb hozzáadott értéket termelő ágazatok kárára. Ami pedig a különböző gazdasági ágazatokban működő cégek számát illeti, a legtöbb vállalat (1860) a szolgáltatások terén tevékenykedik, ezt követi a kereskedelem a közel 1200 céggel. Ezzel szemben a munkavállalók közel negyven százaléka az iparban dolgozik.
Háromszék ipari termelését illetően érdemes még megjegyezni, hogy igen nagy mértékben a könnyűipar vezet, ezen belül is a készruha- és az élelmiszeripar. Elég, ha az üzleti forgalom nagysága és a munkavállalók száma szerinti első tíz vállalatot tartalmazó listára nézünk, ahol a többség ebbe a két iparágba tartozik.
