A székelyek régi és új jelképei címmel tartott előadást hétfő este a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház színháztermében Szekeres Attila István, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke.
Ez volt a Wegener Pro Sanitate Alapítvány által szervezett Tudástár ingyenes előadás-sorozat 12., a nyári szünet utáni 4. rendezvénye – mondta köszöntőjében Sárkány Hanna, az előadás-sorozatot szervező alapítvány programfelelőse.
Szekeres Attila István a székelység régi és új pecsétjét, valamint címerét mutatta be. Elmondta: a fegyverviselő székelyek első pecsétje szívet átdöfő kardot tartó kart jelenített meg. Ezt átvette Székelyvásárhely, melynek címerét 1616-ben a kardra szúrt medvefejjel bővítette Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, Marosvásárhely néven szabad királyi városi rangra való emelésekor. A székelyek régi címere több mint öt évszázados múltra tekint vissza. Emlékei megtalálhatók Bögözben, Székelyderzsben, Székelydályában, valamint a csobotfalvi címer a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A székely rendi nemzet új jelképét 1659-ben fogadta el az erdélyi országgyűlés, amikor a napot és holdat jelölte meg pecsétábraként. Kék mezőben a nap és a holdsarló párosát pajzsba foglalva új székely címerként ismerjük. Az előadás a székelység zászlóhasználatára, a napjainkban elterjedt székely zászló előzményeire is kitért.
