A mai szülők hozzászoktak ahhoz, hogy rendszeresen közzétesznek, megosztanak információkat, fényképeket, apró „szösszeneteket” gyermekeikről a közösségi médiában. Véleményük szerint ez a szokás nem ártalmasabb, mint bármely más online viselkedés, ugyanis lehetővé teszi az egymástól távolabb élő családtagok összekapcsolódását, megkönnyíti az emlékek felidézését. A szakemberek azonban figyelmeztetnek: a szülők ezzel a gyakorlattal gyermekeik magánélethez való jogát sértik meg, és komoly veszélynek teszik ki őket.
Új szokások, új kifejezések járnak. Pár éve még megütközve láttam a „share” (megosztás) és a „parenting” (gyereknevelés) szavak egybeolvadásával létrejött „sharenting” kifejezést, ma már a világhálón egyre-másra jönnek szembe az erről szóló beszámolók, figyelmeztetések.
A jelenség a közösségi média túlzott használatát jelenti, amikor a szülők minden pillanatot megosztanak gyermekükről már az első percektől kezdve szöveg, képek vagy videók formájában. Nem, nem azok az esetek ezek, amikor a szülők néha feltöltenek egy tündéri alvós képet az oldalukra, hanem azokról van szó, akik profilján még az is közzé van téve, hogy a gyermek épp beteg, orvosnál van, eszik, iszik, sétál, levegőt vesz.
Nincs semmi gond azzal, ha az ember szereti megosztani az örömeit a világgal, a világháló amúgy is a leggyorsabb posta a jó hírek továbbításához. De ez meddig egészséges?
Az elmúlt évek tapasztalatai és az internetjog egyre inkább kialakuló normái szerint az egyik legfontosabb szabály, hogy a gyerek tudta nélkül ne osszunk meg róla semmit. Ez persze egy baba vagy kisgyermek esetében nem is olyan egyszerű, ilyenkor a szülő élettapasztalata és a gyermek védelme számít, nagyobb gyermekektől azonban mindenképpen kérjünk engedélyt! Ha meg már mindenáron posztolni szeretnénk, tegyük ezt legalább biztonságos online felületeken, zárt csoportokban.
Nagyon fontos, hogy megosztás előtt ellenőrizzük az adott közösségi oldal biztonsági beállításait. Talán sokan nem tudják, hogy a Facebookon, ha a családtagokat bejelöljük, akkor egy-egy fénykép láthatóságát a családtagjainkra korlátozhatjuk. Ha egy zárt csoportot létrehozunk a családunk számára, akkor ott megoszthatók a személyesebb fotók is.
Nyilvános megosztás esetén az egész világ látja és meg is szerezheti a gyermekeinkről készült képeket vagy videókat. Amit az embereknek nem mutogatunk az utcán, azt a világhálón se tegyük!
A másik fontos szabály, hogy nincs helye a világhálón meztelen, fürdetős babaképeknek. Ezek hamarosan olyan oldalakon landolhatnak, amelyeken nem szívesen látnánk viszont a fotóinkat. Pedofil hálózatok felszámolása során kiderült: az összegyűjtött fényképadatbázisuk több mint fele a közösségi oldalakról származott!
Az első bilizés vagy csokoládéevés pillanatai sem tartoznak a világháló népére. A beteg, hisztis vagy könnyektől maszatos arcú gyerekeket kiszolgáltatott helyzetükben ábrázoló felvételek sem a nagyobb közösség elé valók. A szülők talán begyűjtenek pár lájkot egy-egy poszt után, de bele sem gondolnak abba, hogy a ma még viccesnek tűnő felvételek miatt a későbbiekben a kortársaik zaklatásának teszik ki gyermekeiket. Az internet ugyanis nem felejt!
A „sharenting” kapcsán nem mindenki követi a történéseket, kevesen olvasnak szakmai anyagokat, elemzéseket, de egyre többen követik a hírességek, celebek példáját. Az elmúlt időszakban több influenszer és híresség döntött úgy, hogy nem tölt fel több képet, videót a gyermekéről, vagy legalábbis ezt visszafogottabban teszi.
Jó volna, ha ez nem csak egy újabb, pár hétig tartó divathullám lenne, hanem tudatos döntés minden szülő részéről. A gyermekeik érdekében.
Kertész Tibor, a Gyulafehérvári Főegyházmegye családpasztorációs központjának munkatársa
(folytatjuk)
