A tavaly létrejött Magyar Vizslák Világszövetsége főtenyészvizsgát tartott Budapesten az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódva.
A kutyás életforma sok embert vonz, ezt mutatja a világkiállítás és a kísérőrendezvények látogatottsága egyaránt – hangsúlyozta a világkiállítás kormánybiztosa, a világszövetség elnöke a Fejér megyei Soponyán az október 2-i főtenyészvizsgán, a Magyar Vizslák Világszövetségének első hivatalos rendezvényén. Kiemelte: a rendezvényt övező érdeklődés arról tanúskodik: sokat kell beszélni a jövőben a kutyás életformáról, és meg kell mutatni az embereknek, mit jelent kutyát tartani. Kérdésre elmondta: kutyával élni más életminőség, egyben felelősség is. A velük való együttélést szeretnék bemutatni, minél inkább meg kívánják értetni, hogyan tudnak a kutyák a család részévé válni, és miként tudnak hasznára lenni a vadászoknak.
A szervezetről elmondta: 2020-ban hozták létre, szerinte az utolsó pillanatban, mielőtt valamely nagy számban, kiváló minőségben kutyát nevelő és tenyésztő ország, mint Németország, az Egyesült Államok vagy Oroszország elvette volna ezt a lehetőséget, hiszen a magyar vizslák világszerte rendkívül népszerűek, de a két magyar kutyafajtának, a rövid- és a drótszőrű vizslának „itthon van a helye”.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója úgy vélte, a magyarságnak mindig is fontos volt a kutya, nem véletlen, hogy Magyarország a terelő- és pásztorkutyák mellett többféle vadászkutyafajtával rendelkezik, mint a magyar agár, az erdélyi kopó vagy a magyar vizsla. Mint mondta, pontosan nem tudni, mióta önálló fajta a vizsla, de a 18. században már jelentős segítője volt a magyar vadászoknak, sikerét pedig annak is köszönheti, hogy kiválóan teljesít az elejtett vad begyűjtésében. (MTI)