Nagyon nagy kincs a víz

2021. október 18., hétfő, Nyílttér

A környezetvédelmi szakemberek és ökológusok már régóta azt jósolják, hogy közeleg az az idő, amikor az emberi fogyasztásra alkalmas édesvízkészletek megcsappannak, s valóságos háború dúl majd a népek közt az ivóvízért. Enélkül ugyanis megszűnne az élet bolygónkon, akárcsak a Nap nélkül. Utóbbinak a működésére nem igazán tudunk hatni – ám a vízre még vigyázhatunk, és kell is, hiszen értéke a Föld népességének növekedésével egyre emelkedik.

Tény, hogy a rendelkezésünkre álló vízmennyiség egyre fogy, takarékoskodnunk kell a felhasználásával. Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejtek legnagyobb részét víz alkotja. Az orvostudomány mai állása szerint az ember néhány napnál tovább nem élheti túl a vízhiányt. A víz élettani, gazdasági és ipari szempontból is kiemelkedően fontos. Napjainkban az ivóvizet már előállítják, kitermelik, és csővezetékeken keresztül juttatják el a felhasználókig. Régen főleg kútból húzták fel, most is sokan ezekből nyerik.

Itt, kis hazánkban sajnos nem gazdálkodunk jól a vízzel. A múlt hét végén elnéztem, hány ezer köbméter folyt el a kanálisba Sepsiszentgyörgyön a Gesztenye utcában. Az utcán tört fel, nagy mennyiségben. Jómagam, mint ilyen régimódi emberke, rohantam is megkeresni a városunk ivóvizével gazdálkodó céget, hogy értesítsem. Hiába! Korábban létezett egy diszpécserszolgálat (munkairányító részleg), de ma már nincs. Úgy látom, a szolgáltató a vízzel garázdálkodó céggé alakult át. Az a víz, amelyet a kanálison engednek elfolyni, a „miénk”, és persze nekünk, lakosoknak kell megfizetnünk az egészet, jó borsos áron…

Valamikor, az egyetem elvégzése előtt autószerelőként dolgoztam az „ötvenbanis” cégnél, az akkori IGO-nál. Akkoriban minden vasárnap volt szolgálat, nyolc-kilenc kollégával sorban, egyenként készenlétben álltunk, hogy ha valamilyen autóbusz meghibásodik, gyorsan kijavítsuk. Nem tudom, milyen szokás volt az akkori vizeseknél, de úgy gondolom, akkor ők is ugyanígy működtek. Nem voltak mobiltelefonok, de elérhetőek voltunk. Vajon most miért nincs egy elérhető felelős, aki tehetne valamit a baj elhárításáért? Senki nem felelős?

Orbán-Barra Gábor

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 511
szavazógép
2021-10-18: Közélet - :

Dél-Tirolban jártunk

Nagyon színvonalas, élményekben gazdag kirándulásban volt részünk a Mikes Kelemen Elméleti Líceum végzőseiként: Terza Árpád Hunor, Szántó Csongor, Boros Richárd, Nagy Hilda, Kövér Henrietta, Iordache Eszter és jómagam az Erasmus+ program, a Climate Change megmozdulás keretein belül egy egész héten keresztül olasz cserediákokká válhattunk Riva del Garda városában.
2021-10-18: Kultúra - Puskás Attila:

A művészet függetlenségéért (Egykori olvasmányaim)

Théophile Gautier (Tarbes, 1811 – Neuilly sur Seine, 1872) kevésbé ismert a magyar irodalomkedvelők körében, pedig néhány fontos megállapítása világirodalmi jelentőségű. Csodagyerekként tudtak – szűkebb körökben – róla, mivel már ötéves korában olvasott – Defoe Robinson Crusoe-ját nagy érdeklődéssel.