Szombat délelőtt Budapesten az Országház előtti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadással és a nemzeti lobogó felvonásával kezdődtek az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója előtt tisztelgő ünnepségek. Három év kihagyás után ismét Békemenetet szervezett a Civil Összefogás Fórum, amelynek központi üzenete a „Soha többé!” volt. Orbán Viktor miniszterelnök délután mondott beszédet az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán szervezett központi rendezvényen, az Andrássy út másik végén a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, az MSZP és a Párbeszéd közös ellenzéki rendezvényt tartott, melyen felszólalt közös miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter.
Tízezrek a Békemeneten
A Békemenet a Műegyetemtől indult, és útközben csaknem annyian csatlakoztak, mint amennyien a „Soha többé!” feliratú molinó mögött indultak (A tranzparensen volt látható Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, DK-elnök arcképe és a 2006-os lovasrohamot ábrázoló fotó). Többen nemzeti színű, mások székely zászlókat lobogtattak, sokan „Stop Gyurcsány!” feliratú táblákat tartottak a magasba. A résztvevők többször skandálták, hogy „Ria, ria, Hungária”, valamint azt, hogy „Viktor, Viktor”.
A menet indulása előtt a Szabadság híd budai hídfőjénél egy Csepel teherautó platójáról Csizmadia László, a CÖF-CÖKA vezetője az összegyűlt tömegnek azt mondta: készek vagyunk együtt az európai zsidó-keresztény civilizáció megvédésére. „Soha többé bolsevizmust, soha többé kommunizmust, soha többé nácizmust!” – fogalmazott, hozzátéve: „nem kérünk a szélsőséges liberalizmusból, és nem kérünk a nyílt társadalom romlott ideológiájából sem”. Arról is szólt: emlékeznek ’56 hőseire, a kádári megtorlás áldozataira, és emlékezni akarnak arra is, „a Gyurcsány-rezsim hogy gyalázta meg a forradalom évfordulóját 2006-ban, amikor vér folyt a pesti utcán”. A CÖF-CÖKA vezetője Brüsszelnek üzenve azt mondta: a lengyeleknek és a magyaroknak nincs szükségük „baráti tűzre”.
A menetben nemcsak magyarok, hanem a CÖF-CÖKA olasz és lengyel partnerszervezeteinek tagjai is feltűntek. Sokan nemzeti színű és székely zászlókat lobogtattak, népviseletbe öltözött erdélyi férfiak és nők is vonultak. Ők olyan táblákat tartottak a kezükben, amelyekre erdélyi települések nevei voltak írva, mint például Székelyabod, Hármasfalu, Makfalva.
Orbán Viktor: Aki eddig belénk harapott, annak belénk is tört a foga
Orbán Viktor miniszterelnök a Bajcsy-Zsilinszky út és az Andrássy út kereszteződésénél felállított, nemzeti színű zászlókkal feldíszített színpadon mondta el beszédét azt követően, hogy a helyszínre megérkeztek a Békemenet résztvevői is.
Orbán Viktor ünnepi beszédében hangsúlyozta: a nemzetek életében vannak pillanatok, amikor hirtelen mindenki úgy érzi, elég volt, nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig mentek. „Dönteni kell, és a döntésünk megmutatja, kik is vagyunk valójában. Egy egész nemzetről derül ki, mit is ér. Hallgat vagy protestál, beletörődik vagy fellázad, félrenéz vagy felegyenesedik, elkullog vagy harcol” – mondta. Úgy fogalmazott: „mi, magyarok jól döntöttünk, protestáltunk, felegyenesedtünk, fellázadtunk és harcoltunk”. Szabadság a rabsággal szemben, függetlenség a megszállás ellen, magyar hazafiak a kommunisták ellenében – folytatta a kormányfő, kiemelve: arra a csodálatos napra emlékezünk, amikor mi, magyarok megmutattuk magunknak, a világnak és az ellenségeinknek, kik is vagyunk valójában.
Orbán Viktor kijelentette: ma „arra a napra emlékezünk, amikor nem azt kérdeztük magunktól, hogy velünk van-e az Isten, hanem azt, hogy mi az Istennel vagyunk-e. Hatalmas erő költözött belénk, és megremegtek a kommunista uralom tartópillérei”. Arra a pillanatra emlékezünk, amikor „a magyarok nemzete szempillantás alatt magára talált, és a magyar név megint szép lett, méltó régi nagy híréhez” – fűzte hozzá.
Kijelentette: ezzel a Magyarországgal húzott ujjat 2006-ban ismét a kommunisták új nemzedéke, akik hazugságok árán jutottak hatalomra, adócsökkentéssel szédítettek, aztán adókat emeltek, kórházi napidíjat, vizitdíjat vezettek be, egekbe emelték a rezsiárakat. Elvették a 13. havi nyugdíjat és eltörölték a családtámogatásokat. Összejátszva a nemzetközi bankvilággal devizahitelek csapdájába csalták családok százezreit – sorolta. Az országot kiárusították, mindent eladtak a külföldieknek, repteret, nemzeti energiacéget, közszolgáltatókat. Majd miután kifosztották, csődbe vitték az egész országot, és „a nyakunkra csatolták az IMF pórázát” – fogalmazott.
„Amikor pedig felemeltük a szavunkat, könnygázzal, gumilövedékkel és lovasrohammal válaszoltak. Szemeket lövettek ki, védtelen nőket és idős embereket ütöttek gumibottal” – tette hozzá. Ezen a helyen, ahol most állunk, 15 évvel ezelőtt erőszak, vér és könny lepte el a budapesti utcákat. Történt mindez az ’56-os forradalom 50. évfordulóján, a világ szeme láttára. „Soha nem fogjuk elfelejteni nekik” – szögezte le.
Rámutatott: évek kellettek jóvátenni a baloldal rombolását, de „talpra állítottuk” Magyarországot. A kormányfő kifejtette: „nagy kegyelem”, hogy eközben a nemzeti egység végig fennmaradt.
Értékelése szerint mára van „saját magyar világunk és magyar életünk”, és van alkotmányunk is, amely garantálja, hogy soha többé ne tehessék meg azt, amit ’56-ban és 2006-ban tettek velünk. Hozzátette: átlépték a nemzetrészeket elválasztó határokat, és újra egyesítették a magyarokat.
Orbán Viktor arról is beszélt: nem szabad elfejteni, hogy amikor a kormány letörte a rezsiárakat, „megskalpolta” a multik extraprofitját és hazaküldte az IMF-et, akkor az egész Európai Unió Magyarországra támadt, és akkor is ezt tették, amikor a kormány megállította a migránsokat, felépítette a kerítést és megvédte a határokat.
Kijelentette: éppúgy, mint 1849-ben, 1920-ban, 1945-ben és 1956-ban, az európai főméltóságok megint a fejünk fölött, rólunk, de nélkülünk kívánnak dönteni.
„Európaivá, érzékennyé és liberálissá vernek bennünket, ha beledöglünk is” – mondta a kormányfő, aki szerint Brüsszel ma úgy beszél és úgy viselkedik a magyarokkal és a lengyelekkel, mint az ellenségekkel szokás. Megjegyezte: „a Brezsnyev-doktrína levegője” járja át Európát.
Azt mondta, ideje volna, hogy Brüsszelben is megértsék: „velünk még a kommunisták se boldogultak”. „Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, tüske a köröm alatt. Mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát. Mi vagyunk azok, akik ’56-ban meglékelték a világkommunizmust, és mi vagyunk azok, akik kiütötték az első téglát a berlini falból” – fogalmazott.
Kifejtette: október 23. emlékeztet minket, hogy ne feledkezzünk meg a saját személyes felelősségünkről. „1100 év beleégette a DNS-ünkbe”, hogy itt, a Kárpát-medencében a szabadságért mindennap harcolnunk kell, újra meg újra – fogalmazott. Hozzátette: a szabadságharchoz nemcsak szív, nemcsak ész, de erő is kell, a mi erőnk pedig az egységünk.
Márki-Zay: gigászi küzdelem lesz a jövő évi választás
Az „Egységben a szabad Magyarországért!” jelmondattal tartott közös ellenzéki megemlékezésen mondott beszédet Márki-Zay Péter, az ellenzéki előválasztáson győztes közös miniszterelnök-jelölt. Megfogalmazása szerint a jövő évi országgyűlési választás „gigászi küzdelem” lesz, mivel a magyar nemzet szabadságáról szól.
Azt mondta, nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek többsége legyen a parlamentben jövőre. Teljes nemzeti összefogással most megmutathatjuk, hogy mi vagyunk a többség – fogalmazott, erkölcsileg vállalhatatlannak ítélve a mai hatalmat.
A kormányfőjelölt, hódmezővásárhelyi polgármester szerint az ellenzék küzdelmét az 1956-os fiatalok kell hogy inspirálják, de a mostani küzdelem nem fegyveres, hanem békés lesz. „Mi egy szeretetországért küzdünk” – tette hozzá, jelezve, ehhez minden magyar emberre szükség van.
Most is abból lett elege az embereknek, mint 1956-ban: a pártállamból, a lemaradásból a Nyugattól, az elszegényedésből, a megfélemlítésből, a politikai kinevezettekből, az orosz befolyás erősödéséből, a lehallgatásból, a gyűlöletkampányokból – mondta.
Szerinte ma is az összefogás a fő üzenet: „ne azt nézzük, kik állnak mellettünk, hanem kik állnak velünk szemben. Csak együtt tudunk győzedelmeskedni”. Hajrá, Magyarország, hajrá magyarok! – mondta.
Felsorolta az ellenzéki célkitűzéseket: népszavazással elfogadott új alkotmányt, hatalomtól független igazságszolgáltatást, az európai ügyészséghez történő csatlakozást, sajtószabadságot, az önkormányzatok szabadságát, új választójogi törvényt, az ügynökakták nyilvánosságát és az euró bevezetését. Kijelentette: megmarad a kerítés, de kiutasítják a Fidesz által „betelepített bűnöző migránsokat”.
Elszámoltatást is ígért azoknak, akik „a migránsbetelepítésen gazdagodtak”, akik a piaci ár kétszereséért szereztek be koronavírus elleni kínai vakcinát, és akik 300 milliárd forintot költöttek el – szerinte – teljesen feleslegesen lélegeztetőgépekre.
Magyarország végre olyan ország lesz, ahol sem bőrszín, sem származás nem határozhatja meg, ki mire viheti az életben – vélekedett. Úgy fogalmazott, olyan országot szeretnének, ahol „a fideszes politikusok is nyíltan vállalhatják homoszexualitásukat”.
Márki-Zay Péter közölte, nemcsak Magyarország küzd a szabadságért, hanem Orbán Viktor családja és barátai is, ezért hazugságokra és lejáratókampányokra kell készülni. „Migránsbetelepítéssel, áremeléssel és Gyurcsánnyal fognak vádolni minket” azok, akik 12 év alatt nem tudtak semmit rábizonyítani Gyurcsány Ferencre – hangoztatta.
A politikus az ellenzéki sikereknek tudta be a bejelentett kormányzati intézkedéseket. A Fidesz is elkezdett önökért dolgozni – fogalmazott. Szerinte ma belépni a Fideszbe olyan, mint 1989-ben belépni a Munkásőrségbe.
Márki-Zay Péter feladatként tűzte ki az ellenzék elé, hogy eljuttassa az igazságot minden magyar háztartásba, és ebben a legnagyobb szerepe – szerinte – a fiataloknak van. Felszólalását azzal zárta: nem jobbra, nem balra, csak felfelé.
