A járvány fékezése érdekében a kormány arról is döntött, hogy november 1-től maszkot kell viselni a közösségi közlekedési eszközökön, emellett látogatási tilalmat rendelnek el az egészségügyi intézményekben, a szociális intézményekben, utóbbiról a vezető dönthet. Az intézkedések célja, hogy minél többen oltassák be magukat.

A negyedik hullám során ugrásszerűen megnőhet a fertőzések száma, míg a kórházba vagy lélegeztetőgépre kerülőké és az elhunytaké kisebb mértékben, de növekedni fog, így a helyzet intézkedéseket igényel. A megbetegedések száma azokban az országokban alacsonyabb, ahol magas az oltottak aránya, és minél alacsonyabb az átoltottság, annál tragikusabb a helyzet. Elmondta: a kabinet szakemberekkel konzultálva, az operatív törzs javaslatára hozta meg döntéseit, míg az oltás előírásával kapcsolatos intézkedést a munkaadók szervezeteinek javaslatára hozták. Megismételte: az oltáshoz képest minden más védekezési mód csak másodlagos hatékonyságú. Ezért minden olyan intézkedés fontos, amely növeli az oltottak számát.

Kérdésre válaszolva a kötelező oltásról azt mondta, két oltásra vonatkozik a rendelkezés, felmentés kérésére pedig van egy bevett gyakorlat, mivel az egészségügyben már korábban kötelezővé tették az oltást. A szabályozás meg fog egyezni ezzel a gyakorlattal, orvosi igazolással kaphat felmentést az, akinek valamilyen betegsége miatt ártalmas lenne az oltás. Ha valaki mégsem veszi fel az oltást, azt fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, és ha egy évnél tovább ez a helyzet fennáll és a szabályozást indokolt fenntartani, a munkaviszonyt is meg lehet szüntetni. A döntés indokaként azt mondta, akkor tudják a negyedik hullámot mérsékelni és az újabb hullámokat elkerülni, ha az oltottság magasabb lesz. Elmondta, hogy az oltás kötelezővé tételének lehetőségét a munkahelyeken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a turizmus területén több mint tíz szervezet kérte. Az első oltást – a mostani tervek szerint – december 15-éig kell felvenni. A kötelező oltás lesz az irányadó az állami cégeknél és a nagy állami alrendszereknél, így a pedagógusoknál is – fűzte hozzá. A miniszter elmondta, a közszféra oltottsága lényegesen magasabb, mint a társadalomé általában, de a fegyveres testületeknél alacsonyabb az oltottság.

Felidézte, néhány kórház már elrendelte a látogatási tilalmat, ugyanakkor megmaradnak olyan kivételek, mint a haldoklók látogatása. Műtétek elhalasztása vagy a kiskunhalasi járványkórház megnyitása nem merült fel, mert nagy számban van szabad kórházi ágy. A miniszter kijelentette, „bőven elegendő lélegeztetőgép áll rendelkezésre” Magyarországon, amikor pedig ezen eszközök esetleges túlárazottságáról kérdezték, közölte, a vásárlás idején az ár „a szabadrablás keretei között meghatározott volt”. Emlékeztetett: a beszerzések idején voltak olyan becslések, hogy akár egyszerre 10 ezer ember gépi lélegeztetésére is szükség lehet. Azt is elmondta, ha technikailag megoldható, a kormány együttműködik abban is akár, hogy a nagyfoglalkoztatók dolgozói számára kihelyezett oltópontokat rendezzenek be.

Az országot lezárni semmilyen körülmények között nem akarják – jelentette ki Gulyás Gergely a további járványügyi intézkedésekre vonatkozó kérdésre válaszolva. Szólt arról, hogy 2022 végére kell kész lennie a debreceni oltóanyaggyárnak, és a cél az, hogy legyen koronavírus elleni magyar vakcina, amíg nincs ilyen, bérgyártásra kell berendezkedni, licencet kell vásárolni.