Ilyen szomorú november rég virradt ránk: naponta falunyi embert veszítünk csak a járvány miatt, és megugrott a más okból bekövetkezett elhalálozások száma is, a temetkezési vállalkozók szerint jobban, mint más évek (általában is sűrűbb) őszi időszakában.
A román sajtó szerint a második világháború óta nem volt ekkora az egy napra eső áldozatok száma Romániában: októberben csak a koronavírus-fertőzés következtében tízezernél többen hunytak el, másfél év alatt pedig 47 ezernél többen e kór miatt. Ez már egy városnyi lakosság, és nem biztos, hogy a teljes szám: az év elején kiderült, hogy a tavalyi választásokra való tekintettel a hatóságok (nyilván felsőbb parancsra) több ezer halottat is eltitkoltak, ahogy a Nemzeti Liberális Párt szeptemberi kongresszusa előtt sem jelentettek mindent.
Idei statisztika még nem került nyilvánosságra, de azt már tudjuk, hogy 2019 novemberéhez képest tavaly novemberben 14 ezerrel több elhalálozás történt, és ezek közül hivatalosan csak 4463 – az összes eset egyharmada sem – köthető a koronavírus-fertőzéshez. Ez volt a második hullám csúcsa, amikor napi tízezer fertőzést igazoltak – idén októberben pedig, a negyedik hullámban szinte napi 19 ezer volt a csúcs (ha ugyan mögöttünk van). Szívszorító képet ad a bajról, hogy jó néhány kórházban már a halottaskamrák is megteltek (pedig a más súlyos betegségekben szenvedők zömét kitették, ők otthonaikban hunynak el), több városban pedig kotrógépekkel ássák a sírokat, mert kézi erővel nem győzik: sok helyütt megkétszereződött a temetések száma.
A friss és egyéni gyászhoz korábbi, nem múló közös fájdalom is hozzáadódik: hat éve volt a Colectiv-tűzvész, amelynek következtében 65-en hunytak el. 27-en helyben, a többiek pedig főként a hazai egészségügyi rendszer állapota miatt. Ez azóta sem javult számottevően, sőt: az elmúlt egy évben 14 kórháztűz történt, amelyeknek többtucatnyi áldozata van. Felelősök azonban nincsenek: a Colectiv-ügy után ugyan lemondott az akkori kormányfő, de még mindig nem született végleges ítélet, a kórháztüzek kivizsgálása sem zárult le, a mostani, teljesen szabadjára hagyott járványhullámban pedig a jelenlegi (leváltott, de székébe foggal-körömmel kapaszkodó) kormányfőt kizárólag a politikai bosszú foglalkoztatja, és határozott intézkedések, életmentő cselekvés helyett gazdasági növekedésről szóló tirádáival próbálja takargatni a fekete valóságot.
Gyászol az ország. 2020-ban lakosságának 0,7 százalékát, 143 ezer polgárát temette el Románia (arányaiban a legtöbbet az Európai Unió államai közül), és az idei mutatók rosszabbak lesznek, hiszen 2021 októberében világbajnokok lettünk a koronavírusos elhalálozások szégyenlistáján, és az elmúlt hetek adataihoz (a tavalyi számok alapján) még kétszer több áldozatot kell hozzáadni. Sok családnak már nem elég egy délután ahhoz, hogy a hozzátartozók, barátok, volt kollégák sírján gyertyát gyújtson, és egyre többen kérik a felelősök büntetőjogi elszámoltatását. Nem mintha ez bárkit visszahozna, hanem azért, hogy tudatosítsuk az egyszeri és megismételhetetlen emberi élet értékét.