Az iraki amerikai nagykövet és az iraki külügyminiszter hétfőn megállapodást írt alá az amerikai katonák kivonásáról. Az egyezség szerint 2011 végéig tarthat az amerikai megszállás, de már azelőtt is növekszik a bagdadi kormány mozgástere. 2011 végéig az Egyesült Államok hadserege elhagyja Irakot.
A szerződést még az iraki parlamentnek is el kell fogadnia, de a kormány szerint erre nagy esély van. A jelenleg 150 000, Irakban állomásozó amerikai katona jövő év közepéig táborokba vonul vissza, az utcai jelenlét ezzel fokozatosan megszűnik. Az amerikai hadműveletek további meghatározásában pedig komoly szerepet kap az iraki kormány. A megállapodás kiköti, hogy az USA Irak területéről nem indíthat támadást egyik szomszédos országba sem. Ez elsősorban Szíria és Irán miatt fontos. Szíriába a közelmúltban már átlőttek az amerikaiak, Iránt pedig folyamatosan fenyegeti az USA. Fontos pontja a megállapodásnak, hogy az iraki igazságszolgáltatás ezentúl bíróság elé állíthat amerikai katonákat, és az amerikai hadsereg szerződéses partnereit is, ha súlyos bűncselekményt követnek el szolgálaton és támaszpontjukon kívül. Az utóbbi években sok esetben háborodtak fel az irakiak civilek bántalmazása miatt. Az USA eddig határozottan ellenezte, hogy iraki bíróság járjon el amerikai katonák ügyében, és sokáig teljesen sérthetlennek számítottak a testőröket és biztonsági embereket foglalkoztató magáncégek is. Ezek kötelékében mintegy 50 000 fegyveres szolgál Irakban, és sok brutális tettel vádolták őket. A mostani kikötések közül a ,,szolgálaton kívül" kitétel ugyanakkor erősen korlátozza továbbra is az iraki igazságszolgáltatás hatáskörét. Barack Obama megválasztott amerikai elnök azt ígérte, hogy az amerikai csapatok nagy részét már hatalomra jutása után 16 hónappal kivonja Irakból. Ez azt jelentené, hogy a csapatok többsége akár 2010 áprilisában távozhat. Mindenesetre legfeljebb nyolc évvel a megszállás kezdete után bizonyosnak látszik az amerikai hadsereg távozása. Az iráni ajatollah üdvözölte a szerződést. Irakban az amerikaiak ellen fegyveres felkelést hirdető síita vezető, Muktada asz-Szadr követői ellenzik a megállapodást, míg a legnagyobb szunnita csoport népszavazást akar a szerződésről. A többi iraki parlamenti párt támogatja az egyezséget.
