Tervek szerint a parlament szakbizottságaiban múlt héten kellett volna meghallgatni a miniszterjelölteket, s bár erre a politikai helyzet változása miatt nem került sor, egyes programok tovább élhetnek: az RMDSZ számos javaslattal rukkolt elő a mezőgazdasági ágazatban, ezek egyike a családi gazdaság fogalmának bevezetése.
Mint ismert, az agrártárca várományosa Mircea Fechet volt, neki kellett volna bemutatnia a leendő kormány agárprogramját. (Fechet különben soha nem tevékenykedett a mezőgazdasági ágazatban. A kormányalakítási tárgyalások egy adott pillanatában az is felvetődött, hogy az agrártárca vezetésére az RMDSZ adja a jelöltet – szerk. megj.). A programban rögzítettekhez az RMDSZ is aktívan hozzájárult, szakpolitikusai számos javaslatot fogalmaztak meg.
Könczei Csaba képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja benne volt a munkacsoportban, amely a szövetség javaslatait összeállította – ezekből több bekerült a programba. A leendő kormány összetételének függvényében a program változhat, az RMDSZ azonban fenntartja korábbi javaslatait, ugyanezekkel fog hozzájárulni a következő kormány mezőgazdasági munkatervéhez – mondta el érdeklődésünkre Könczei Csaba.
Amint a program bevezetőjében megfogalmazták: a román mezőgazdaságnak fokoznia kell teljesítményét, versenyképesnek kell lennie hosszú távon, függőségek és sebezhetőségek nélkül. Az agrárium és a vidékfejlesztés finanszírozását több forrásra alapozták. Egyrészt az Országos Stratégiai Terv keretében elkülönített alapokra – 15,63 milliárd euró –, másrészt a Közösségi Agrár Politika költségvetésére. Ennek keretében Románia számára a 2021–2027-es időszakra 21,67 milliárd eurót szánnak. Továbbá számoltak a direkt kifizetésekre és piaci beavatkozásokra használható Európai Mezőgazdasági Garancia Alap és a Vidékfejlesztési Európai Mezőgazdasági Alap révén lehívható pénzekkel is.
A programban szerepel többek között az állami segélyek folyósításának továbbvitele, a farmerek pozíciójának megerősítése az agrárélelmiszeri láncban, az Agro-Invest program folytatása, a társulási közeg megerősítése, a mezőgazdaságban szükséges víz felhasználási stratégiája, a kockázati tényezők menedzsmentje, a kereskedelmi mérleg kiegyenlítése, helyi piacok fejlesztése, helyi termékek népszerűsítése, a generációváltás a mezőgazdaságban, a mezőgazdasági oktatás fenntartása is.
Könczei Csaba megítélése szerint nagyon fontos, hogy a programban megjelent a családi gazdaság fogalma, a családi gazdaságok megerősítésének, fenntartásának lehetősége is. „Ez egy teljesen új definíció, eddig nem szerepelt az agrárpolitikai szaknyelvben” – mondta a képviselő.
Ugyancsak alapvetőnek nevezte a mezőgazdaságban megtermelt alapanyagok feldolgozásának támogatását. „Nem a nyersanyagot kell olcsó áron exportálni, majd drágán importálni a belőle készült termékeket. Ha itthon kerülnek feldolgozásra a nyersanyagok, többletjövedelmet generálnak, ami pozitív változást hozhat a farmerek bevételeiben. Arra kell törekedni, hogy az export–import arány a legcsekélyebb legyen” – fogalmazott Könczei.
A háromszéki honatya javasolta, hogy államilag finanszírozzák vízgyűjtő létesítmények és új öntözőrendszerek hatástanulmányainak elkészítését – ez is bekerült az agrárprogramba. Az egységes kárpótlási rendszer megalkotását, a kárpótlási folyamat egyszerűsítését is indítványozta – beleértve a vadak által okozott károkat is.
„Ragaszkodtam volna a mezőgazdasági kamararendszer törvényének újratárgyalásához, legalább napirendre tűzéséhez. A kamararendszer alapvetően fontos az agrárium részére, nemcsak a farmereket, termelőket kell magában foglalnia, hanem az agrár-élelmiszeripar minden szereplőjét” – húzta alá Könczei. Ez a javaslat végül kimaradt, de talán egy újabb programcsomagba sikerül majd bevinni – remélte a képviselő.
