Összetett annak a jelenségnek az oka, hogy kevesebb beutalt beteg esetén miért nagyobb a napi gyógyszerfogyasztás a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban, de az intézmény vezetője egy dolgot biztosan állít: ha a betegek nem várnák meg, amíg állapotuk súlyosbodik – függetlenül attól, hogy koronavírus-fertőzésről van-e szó vagy egyéb betegségről –, és már az első jeleknél jelentkeznének orvosnál, akkor nem válna a rendszer annyira terheltté, sok problémát könnyebben, hatékonyabban és költségkímélőbben lehetne megoldani. András-Nagy Róbert a számok tükrében mutatta be, hogy e tekintetben mi változott az intézményben az elmúlt két esztendő folyamán.
Míg 2019 októberében a napi átlag oxigénfogyasztás 257 köbméter volt, 2020-ban 690 köbméter, idén már 1093 köbméterre ugrott. Ez az első évben 268 százalékos növekedést jelentett, idén a két esztendővel ezelőttihez képest 425 százalékos az oxigénfogyasztás növekedése – részletezte András-Nagy Róbert.
Októberre vonatkoztatva, 2019-hez képest jelenleg 60 százalékos telítettséggel dolgozik a kórház, e tekintetben a kiutalt, vagyis megoldott esetek számát veszik alapul. 2019 októberében 1927 páciens hagyta el a kórházat, idén októberben pedig 1095. A menedzser úgy gondolja, a járványügyi helyzetben ez jó teljesítmény.
A beérkező betegek állapotának súlyossága egyenesen befolyásolja a gyógyszerfogyasztást és annak költségeit is. 2019-ben az első tíz hónapban 7,6 millió lejre használtak gyógyszereket a megyei kórházban, 2020-ban 9,5 millió lejt, idén januártól októberig 14,5 millió lejt költöttek gyógyszerekre, ami a két évvel ezelőttihez képest 191 százalékkal több. Jogos kérdés, hogy mennyit tesz ki ebből a gyógyszerárak növekedése. Az intézmény menedzsere szerint az árak növekedése 20–25 százalékban befolyásolta a ráköltést, a többi a betegek állapotának súlyosságából és az adagolt gyógyszerek dózisának megnövekedéséből adódik össze.
Az elmúlt két esztendőben lényegesen megemelkedett az antibiotikumok és a véralvadásgátlók fogyasztása is. Az antibiotikumok esetében a két évvel ezelőtti, tíz hónapra számított értékhez viszonyítva 165 százalékos a növekedés. Míg 2019-ben január és október között 450 ezer lejt költöttek antibiotikumokra, idén október végéig 742 ezer lejt. A véralvadásgátlók tekintetében is jelentős az emelkedés, ugyanerre a tíz hónapra számítva: 2019-ben 256 ezer lejt, idén pedig 376 ezer lejt fordítottak erre, ami két év alatt 147 százalékos emelkedést jelent.
A kórházvezető arról nem tájékoztatott, hogy konkrétan mit tett hozzá a járvány a korábbi betegellátáshoz és mennyi az úgymond járulékos veszteség, azt ellenben hangsúlyozta: az orvoshoz forduló, a kórházba beutalt betegek állapotának súlyossága nagyon nagy mértékben befolyásolja az ellátást sok tekintetben.
