Az első háznál szoba-konyhában ülnek nyolcan. Időközben két szomszéd is bejön, teremvizsgáról várja mindenki a jogosítványáért talpaló S.-t. Kitartóan tanult, mindenki drukkol neki, én is. A családból egy lány beiratkozott szakképzésre, az apja és testvére nemrég tértek haza külföldről. Hogy mit dolgoznak külhonban, az mindig az adott lehetőségektől függ, amikor nincs munka, koldulnak, nem is tagadják. Miután hazajönnek, egy ideig eléldegélnek. Most meleg van, üdítővel kínálnak, és sok kis csokoládét borítanak elém az asztalra, szeretnék, ha elvinném. Egyet elveszek, megköszönöm. Egyszerre beszél mindenki, sok a mondanivaló, alig lehet követni. Lassan megtanulom az ilyen hangzavarban meghallani az igazán fontos dolgokat, amiben valóban segíteni lehet. Persze a többit is hallom, és van, amikor csak annyi is elég, hogy meghallgatod őket. Mindig megköszönik, hogy ott jártál, és visszavárnak.

A második helyen betegnyugdíjas anya, nagymama, J. tartja össze a családot. A betegségét megelőzően évekig kertészetben dolgozott. Nemrég festette ki egyedül a szobát, ahol öten élnek. A gyerekei segítettek a bútortologatásban, a férje mindig későre ért haza, napszámba járt. Büszkén mutatja, hogy milyen más most náluk minden. Amióta odajárok, amikor hellyel kínál, minden alkalommal letakarja a széket mielőtt leülök. Mintha attól tartana, hogy bepiszkolom magam, vagy nem is tudom… Ezt máshol is tapasztaltam. Letörlik, vagy valamivel letakarják a széket, mielőtt leülsz. És nem a széket féltik… A betegnyugdíjas J. beiratkozott egy szakképzésre, és ha elvégzi, részidőben, ahogyan bírja, újra dolgozni szeretne. Meggyötört, sok terhet viselő, aggódó anya és nagymama, aki egy szobában is megpróbál otthont teremteni, ahogyan tud.

A harmadik helyen, mintha nem is cigány családnál járnék. Náluk először vagyok. Ízlésesen, saját kézzel felújított, tágas ház. A férj, S. egész nap a házfelújítással foglalkozik, az asszony, E. mindenben segít körülötte. Az udvar tiszta, rendezett, már a belső munkálatoknál tartanak. Szájtátva nézem amit mutatnak, és elképzelem, hogy milyen lesz a végeredmény. Húsz éven át jártak külföldre dolgozni, kemény fizikai munkát végeztek mezőgazdaságban, látható az eredmény. Csak ráment az egészségük, szeretnének végre itthon boldogulni. Már nem fiatalok, de mindketten beiratkoztak szakképzésre, dolgozni szeretnének. Itthon. Kedves, tisztelettudó emberek, és bár ránézésre le is tagadhatnák származásukat, büszkén mondják ki magukról, hogy cigányok. Példamutató élet az övék. Persze, mint mindenhol, nem mindenki ugyanolyan családi háttérrel, lehetőségekkel indul, de ha egy kicsit is felébred az igény, mégiscsak van remény.

Amikor hazaérek, benyúlok a zsebembe a kulcsért, és megtalálom a kis csokoládét, amit az első helyen kaptam. Vajon sikerült S. teremvizsgája?

 

A Prospera Sepsi projekt szociális szolgáltatásaiból: családi konzultációk.

A Prospera Sepsi projektben összesen 7 szociális munkás és 9 mentor foglalkozik családokkal, az utóbbiak egyéni szinten foglalkoznak az érintett személyekkel. Egy szociális munkás több ZUM területen is vállalhat feladatot. A projektben gondozott családok száma 224.

Átlagosan 23 család jut egy szociális munkásra, a Csíki negyedben két szociális munkás van jelen, az Őrkőn hat, Szépmezőn hárman vannak jelen.

László Zsuzsa