Állásfoglalásukat a helyi sajtóban megjelentekkel kezdik, Antal Árpád polgármester, valamint Demeter János, az egyesület igazgatója azon állításait emelve ki, melyek szerint a létesítményre vonatkozó határozat elfogadását megelőzően egyeztettek a környezetvédelmi aggályokat felsorakoztatókkal, helyszíni szemlét is tartottak közösen, ahol az ellenzők az érveiket és elvárásaikat is elmondhatták, az illetők mégis már az előkészítő lépéseknél adtak hangot tiltakozásuknak. A civilek szerint meglepődve vették tudomásul a nyilatkozatokat, melyek azt sugallják, hogy az egyeztetés során tett ígéretüket nem tartották be.

A folytatásban az aláírók a határozattervezet elfogadásának kronológiáját ismertetik, a közvitára bocsátástól számítva, az olvasókra bízva, hogy eldöntsék: „melyik az az érdekkör, amelyik a közvélemény félretájékoztatásában érdekelt”. Az időrendi ismertetésben szerepel, hogy a közvélemény több hét után a sajtóból értesült az elképzelésről, amikor már a közvita határideje is lejárt. Rámutatnak, hogy a Vadon Egyesület képviselője a közösségi médiában a sajtómegjelenések után megfogalmazott tiltakozást követően kereste meg Toró Attilát, a civil csoportosulás szószólóját. Azt is megemlítik, hogy augusztus 26-án Toró Attila és Demeter János valóban jártak a helyszínen, ahol előbbi részéről akkor az a kérés hangzott el, hogy tartsanak valós közmeghallgatást, az előzményeket tekintve viszont meglátásuk szerint az egész már csak egy látszatmegbeszélés volt, hiszen „a közmeghallgatás ideje már lejárt, itt már minden le van papírozva, el van döntve”. A fentiek mellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a 2003/52-es törvény előírásainak értelmében a civil társadalommal való konzultálás nem az ötletgazda kötelessége, hanem a határozattervezet kidolgozójáé, előterjesztőjéé, azaz a polgármesteré és az önkormányzaté.

Az állásfoglalás aláírói – ugyanaz a hat személy, akik a korábbi nyílt levelet, illetve az előzetes panaszt is ellátták kézjegyükkel – sajnálatosnak nevezik, hogy „a döntéshozók – a törvényt kikerülni szándékozó elhatározásuk ellenére – a kialakult helyzetért a civil társadalom felszólaló tagjaira tolják a felelősséget. „Nem párbeszédet kezdeményeznek, hanem sajtónyilatkozataikban valótlanságokat sugallnak”. Továbbá rámutatnak, jogi szakértőhöz fordultak, hogy az általuk vélt törvényességi gondok kapcsán érdemben tudjanak tiltakozni. A törvényességi aggályok között szerepel – amint azt korábban is jelezték –, hogy a normatív tanácshatározathoz nem csatoltak környezetvédelmi hatástanulmányt, ami viszont egy elengedhetetlen dokumentum ilyen esetben. Ez meglátásuk szerint azt jelenti, hogy amíg a tervezett állatpark környezeti, gazdasági, turisztikai, szociális és egyéb kihatásait szakértői véleményezés nem támasztja alá, addig az önkormányzat nem hozhat meg normatív tanácshatározatot. Úgy vélik, közigazgatási mulasztás történt, és ennek tudják be azt is, hogy egyelőre az önkormányzat leállította az elképzelés megvalósítását, ami pillanatnyilag elégtételül szolgál.

Zárásként kifejtik, hogy egy igazán sajnálatos helyzet alakult ki, melyben egyesek a most felszólaló civileket – turisztikai érveket felhozva – a gazdasági fejlődés ellenzőiként próbálják beállítani. Emlékeztetnek ugyanakkor, hogy 2019-ben a Honvéd-kút környéki fás legelők megőrzése érdekében több mint 1200 természetszerető sepsiszentgyörgyi polgár szólalt fel. „Úgy gondoljuk, hogy természeti értékeink megőrzése és az életterek tisztelete olyan alapelv, amely emberi alázatot igényel, és a gazdasági fejlődés nem minden esetben szolgálja élettereink megőrzését, tiszteletét” – fogalmaznak.