December 1.A románok az egyesülésre szavaztak, de voltak, akik tiltakoztak

2021. december 2., csütörtök, Történelmünk

A december 1-je környékén megsűrűsödött Történelmünk rovatunkban az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román nemzetgyűlésről közöltünk két korabeli helyszíni beszámolót két Budapesten megjelent lap december 3-i kiadásából. Múlt csütörtökön és pénteken két részben Az Újság című politikai napilap (XVI. évfolyam, 283. szám) Gyulafehérvárt kikiáltották Nagyromániát című tudósítását, hétfőn a Pesti Hírlap (XI. évf., 283. szám) A román nemzetgyűlés kimondta a Romániához való csatlakozást című tudósítását közöltük. Rovatunk mai kiadásában Az Újság említett számában közölt vezércikket (Az erdélyi románság nem Erdély!), valamint a Pesti Hírlap említett tudósítását felvezető jegyzetet, a szerkesztő címével (Csak üssék a magyart) tesszük közzé. Alább a Pesti Hírlap összeállításából helyszűke miatt kimaradt passzusokat közöljük.

  • Tegnap Sepsiszentgyörgyön megkoszorúzták Mihály Vitéz szobrát. Fotó: Albert Levente
    Tegnap Sepsiszentgyörgyön megkoszorúzták Mihály Vitéz szobrát. Fotó: Albert Levente

A szerbek visszatartották a román küldötteket

Temesvárról jelentik: Előkészületek történtek arra, hogy a szerb csapatok által megszállt Temes és Krassó-Szörény megyék küldöttjei is részt vegyenek és egy hatvantagú küldöttség november huszonkilencedikén el is indult Gyulafehérvárra. Temesváron azonban a küldöttséget a szerb pályaudvari parancsnokság a vonatról leszállította. Ráth népbiztos közbenjárt ugyan, de a szerb katonai parancsnokság az engedélyt megtagadta. Az utazási tilalom oly gondosan lett végrehajtva, hogy a karánsebesi püspököt, aki nem is volt a küldöttséggel, és ezáltal a feltartóztatást elkerülte, Vingán szállították le a vonatról. A románság körében a szerbek ellen nagy elkeseredés észlelhető.
 

„Szent földünket nem fogjuk a részeges Ferdinánd kezére juttatni”

Mialatt a nacionalista románok a gyulafehérvári nemzetgyűlésre készültek, a román földművesek és munkások választmánya érdekes román nyelvű felhívással fordult a román néphez. Ennek a felhívásnak szövege a következő:

Román testvérek! Elűztük a magyar királyt, de a román urak most a román királyt akarják nyakunkra hozni, pedig a királyok mind egyforma rosszak. Megszabadultunk a grófoktól és nagyurainktól, de az ügyvédek és fiskálisok a romániai bojárok kezére akarnak most juttatni, akik a mi grófjainknál és nagyurainknál is jobban elnyomják a népet. A szociáldemokrata és radikális köztársaság az erdélyi román népnek földet kíván adni, s nem akarja, hogy Erdélyben a Hohenzollernek utálatos és becstelen családja uralkodjék, hanem maga a földműves- és munkásnép. Miként mi elűztük a grófokat és nagyurainkat, így űzzétek és dobjátok ti is a pokolba a ti nagyuraitokat, akik titeket elnyomnak, hogy földetek, melyeket megmunkáltok, tisztán a tietek legyen. Szent földünket nem fogjuk a részeges Ferdinánd kezeire juttatni, sem feleségére, aki egy rakás szeretőt tart, hogy azokkal együtt elprédálja a mi verejtékkel folytatott munkánk gyümölcsét. Nekünk nem kellenek sem királyok, sem tisztek, akik csupán luxust űznek és tétlenül lopják a napot, sem nagyurak, akik vérünket szívják, mint a nadályok. Nekünk föld és szabadság kell! Éljen a szocáldemokrata és radikális köztársaság!
 

A székelyek tiltakozása

A budapesti Székely Nemzeti Tanács annak a hírére, hogy a románok gyulafehérvári nagygyűlése a magyarsággal vegyes lakosságú erdélyi részek, sőt ezenfölül színmagyar vidékek területi elszakadását proklamálta, hétfőn délután öt órakor parlamenti helyiségeiben sürgős ülést tartott, melyen elhatározta, hogy e vakmerő szándék ellen az egész erdélyi magyarság és székelység képviseletében mélységes felháborodással tiltakozik, abban a wilsoni elvek cinikus félretételét látja. Egy ilyen megoldás az egész magyar nemzet meg­alázását jelentené és egy tartós béke garanciáit eleve semmisítené meg. Elhatározta, hogy sérelmeit az egész világ népeinek igazságos megítélése elé bocsátja. Folyó hó 8-án, vasárnap délután 3 órakor a Budapesten tartózkodó összes székelység és erdélyrészi magyarság részvételével, közzéteendő helyen, népgyűlést tart, melyen a további állásfoglalás iránt fog határozni.
 

A románok megszállták Marosvásárhelyt

A Szászrégent megszálló román csapatok parancsnoka vasárnap járőrt küldött Marosvásárhelyre azzal az utasítással, hogy közöljék a város főispánjával, hogy a román csapatok hétfőn oda bevonulnak. A főispán és a városi tanács a járőr parancsnokával közölte, hogy tiltakozik a megszállás ellen. A járőr ezzel az üzenettel kivonult. A tiltakozás ellenére vasárnap éjjel román csapatok érkeztek a város alá. Hétfőn délelőtt egy zászlóalj román gyalogság bevonult a városba, megszállotta a vasúti állomást, elfoglalta a postahivatalokat, a telefont, a távírót és az összes középületeket.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 487
szavazógép
2021-12-02: Család - :

Útmutató a nyáltesztek használatához

Az Egészségügyi Minisztérium november 19-én kiadott 2503-as rendelete alapján összeállított használati útmutató segítséget nyújt a COVID-19-antigéngyorstesztek (nyáltesztek) szakszerű otthoni alkalmazásához. Az útmutató magyar nyelven is megjelent, elérhető a Kovászna megyei tanfelügyelőség honlapján (isj.educv.ro).
2021-12-02: Történelmünk - :

Az erdélyi románság nem Erdély! (Vezércikk)

Vasárnap, 1918. december 1-je Magyarország legfájdalmasabb napja. Gyulafehérvárott Erdély románjai kimondották az elszakadást a magyar államtól, a csatlakozást Romániához, búcsúzóul kegyetlen, gyűlölködő vádakat vágtak a szemünkbe. S e vádakkal szemben védtelenek vagyunk, mert nincs igazságtevő fórum és az elszakadás kimondásával szemben szintén védtelenek vagyunk, mert az erdélyi románok külföldi fegyverek oltalma alatt állanak, mi pedig, ha volna is fegyverünk, nem emelnők jogunk és igazunk védelmére vérontó testvérháborúban.