Az állami vezetők jelenlétében megtartott bukaresti parádén a hadsereg, a belügyminisztérium és több NATO-tagállam díszegységeinek mintegy 1500 fegyverese vonult fel a fegyvernemére jellemző járművel és haditechnikával, a diadalív felett pedig a román légierő gépei, valamint a belügyi egységek és titkosszolgálatok helikopterei húztak el.

Idén először vett részt a katonai díszszemlén a különleges távközlési szolgálat (STS) néhány – katasztrófahelyzetek kommunikációs feladatainak ellátására szakosodott – járműve, és először láthatta a közönség „élőben” azokat a HIMARS típusú, nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi sorozatvető-rendszereket, amelyeket mintegy másfél milliárd dollárért vásárolt Románia az Amerikai Egyesült Államoktól.

Nem hiányoztak az idei parádéról sem az újonnan vásárolt haditechnika néhány éve már bemutatott elemei, a svájci gyártmányú Piranha-5 típusú, nyolckerék-meghajtású páncélozott csapatszállító járművek sem, és megtekinthette a közönség azokat a Patriot típusú rakétaelhárító ütegeket is, amelyek beszerzésére a tízmilliárd eurós román haderőfejlesztési program közel egyharmadát költik.

A román hírtelevíziók becslései szerint a bukaresti diadalívnél megrendezett központi ünnepségen mintegy 25 ezer ember vett részt.
 

Kitüntetések

Az idei nemzeti ünnepen is központi téma maradt a járvány: a védelmi minisztérium újabb kétnapos oltási maratont szervezett az ország hat katonakórházában, Klaus Iohannis államfő pedig több mint hatvan – a járvány elleni közdelemben kiemelkedő érdemeket szerzett – orvost és asszisztenst tüntetett ki a nemzeti ünnep alkalmából.

Az államfő a Cotroceni-palotában tartott ünnepségen elismerő szavakat intézett az orvosokhoz, a tanárokhoz és mindazokhoz, akik Románia jó hírét keltik a világban. Hangsúlyozta, hogy a COVID-19 világjárvány nemcsak az egészségügyi rendszert érinti súlyosan, hanem az oktatási rendszert is. „A COVID-19 világjárvány mindannyiunkat érint, és bármennyire is próbáljuk, szolidaritás és egység nélkül nem tudjuk megfékezni ezt az egészségügyi válságot. Az önökhöz hasonló példákon felbuzdulva minden rendelkezésünkre álló eszközzel cselekednünk kell, hogy visszaszerezzük, amit ez a vírus elvett tőlünk, és ami a legjobban hiányzik az ilyen napokon: a szeretteink közelségét, a biztonság érzését, a kézfogás és az ölelés örömét” – mondta Iohannis, jó egészséget kívánva hallgatóságának a román nemzeti ünnep alkalmából.

A díjátadáson részt vett Alexandru Rafila egészségügyi miniszter, Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter és Raed Arafat, az országos katasztrófavédelem vezetője is.

Az ünnepség résztvevői közül néhányan Klaus Iohannis elnököt bíráló transzparenst tartottak a kezükben, „Iliescu a bányászokat hívta, Iohannis a PSD-t” felirattal.

Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. Bár három héttel később, 1918. december 22-én a Kolozsváron megrendezett magyar népgyűlés résztvevői megkérdőjelezték az akkor még csak hárommilliós erdélyi és bánsági románság jogát ahhoz, hogy hétmillió lakos nevében eldöntsék 26 magyarországi vármegye Romániához csatolását, és – szintén a wilsoni önrendelkezésre hivatkozva – kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, azonban a román katonai ellenőrzés alá került és az antanthatalmak által Romániának ígért Erdély elcsatolását már nem sikerült megakadályozniuk.