A magyar állam támogatásával megépülő óvoda alapkövét helyezték el szombaton a székelyudvarhelyi Cserehát negyedben, Marosvásárhelyen pedig közösségi intézményt avattak, mely szintén a magyar kormány segítsége lévén jött létre. Mindkét eseményen Potápi Árpád János a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára képviselte az anyaországot.
Az egységes Kárpát-medence nemcsak az egységes magyar nemzetet, történelmet, nyelvet, kultúrát, hanem egyre inkább az egységes oktatási teret is jelenti – jelentette ki Székelyudvarhelyen az államtitkár. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által lebonyolított projekt keretében a létező Ficánka Óvoda mellé épül egy újabb épület, mely három csoport számára biztosít hosszú programos óvodai ellátást és étkezést. Az udvaron játszóteret és sportpályát terveznek kialakítani. A beruházás várhatóan 180 millió forintba kerül. A magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében 713 magyar óvoda újult meg és 179 új óvoda épült. Erdélybe több mint 33 milliárd forint jutott, amelyből 103 új óvodát építettek és 376-ot újítottak fel. Az ünnepségen Szász Zoltán, az RMPSZ udvarhelyszéki szervezetének az elnöke felidézte: a székelyudvarhelyi Cserehát azáltal lett ismert az egész Kárpát-medencében, hogy az 1990-es években a román kormány apácakolostort, román árvaházat, és román gimnáziumot létesített a városrészben az etnikai arányok megváltoztatásának a céljával. A román gimnázium évfolyamonként egy osztállyal indult, ma három párhuzamos osztállyal működik, többnyire magyar gyermekekkel. „Mi a jövőt nem ebben látjuk” – jelentette ki a pedagógus, aki az anyanyelvi intézményépítés és oktatás fontosságát hangsúlyozta. A szombati ceremónia keretében időkapszulát is elhelyeztek az alapkőben, amelybe többek között óvodás gyermekek kézlenyomatait helyezték.
Közösségi tér az értelmiség megtartására
Vasárnap Marosvásárhely belvárosában adták át a magyar állam támogatásával megvalósult Studium HUB közösségi intézményt, amelyben civil szervezetek inkubátorháza és coworking tere, kulturális központ, valamint podcaststúdió mellett orvosi és művészi szolgálati lakások is helyet kaptak. A Bolyai utcában, az unitárius templom szomszédságában, unitárius egyházi tulajdonban levő telken szállodát kezdett építeni egy vállalkozó, de tervei nem valósultak meg, majd a Studium-Prospero Alapítvány negyven évre bérbe vette a félkész épületet az unitárius egyháztól, hogy rendeltetését megváltoztatva háromezer négyzetméter hasznos felületű, négyszintes közösségi térré alakítsák, és élettel töltsék meg. Köszöntőjében Potápi Árpád János elmondta: a közösségi tér a marosvásárhelyieket szolgálja, és abban is szerepet játszik, hogy közelebb hozza egymáshoz a román és a magyar népet. Az államtitkár szerint mindenki büszke lehet arra, hogy a magyar történelemben, de legalábbis az elmúlt évszázadban nem volt még egy olyan sikeres évtized, mint ami most múlik el. Ebben az időszakban ugyanis óvodák, templomok, közösségi terek épültek. A siker közös, hiszen a célokat a határon túli magyar közösségekkel együtt fogalmazták meg, és megvalósulásuk közös munkával, a magyar kormány támogatásával történt meg. Az építkezéseknél is fontosabb azonban, hogy ebben az időszakban megerősödött a magyarokban a nemzeti összetartozás érzése.
Kelemen Hunor, a román kormány miniszterelnök-helyettese szerint az épület mindegyik funkciója azt a célt szolgálja, hogy megtartsa Marosvásárhely értelmiségét. Vass Levente egészségügyi államtitkár, a Studium-Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke arról beszélt köszöntőjében, hogy nem elég a közösségi szervezetek jólétének a konzerválása. Az unitárius egyház részéről szóló Nagy László lelkész fontosnak tartotta, hogy nem bontották le, hanem az új épületbe integrálták azt a műemlék épületet, amelyben a 19. században unitárius imaház működött. A Studium HUB-ot 1,28 milliárd forintos beruházással, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága támogatásával építették fel.