Biblia Sacra Hungarica — A könyv, mely örök életet ád címmel nyílt a magyar Szentírás történetét bemutató kiállítás tegnap Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban a Biblia évének egyik fő rendezvényeként.
A Biblia már a történelmi régmúltban ,,megragadta az államférfiak figyelmét", az amerikai kongresszus pedig 1983-ban hirdette meg az Egyesült Államokban a Biblia évét. Európában a Biblia volt az első nyomtatott mű, Itáliában 1500 előtt több mint tucatszor nyomtatták ki. A II. vatikáni zsinaton (1962—1965) határoztak arról, hogy a Biblia mindenki számára hozzáférhető legyen — hangoztatta megnyitóbeszédében Miller Milloy, a Nemzetközi Bibliatársulat főtitkára.
Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke arról beszélt, hogy ezer éve összetartozik a magyar nemzeti kultúra és a Biblia által képviselt értékek összessége. Az első magyar nyelvű irodalmi szövegek, úgy mint a Halotti beszéd vagy az Ómagyar Mária-siralom is, bibliai témákat dolgoztak fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállítás nem pusztán a különböző bibliákat mutatja be, hanem a Biblia és a kultúra, illetve a Biblia és a mindennapi élet kapcsolatát is számba veszi. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kifejtette, hogy a Bibliából ,,saját magunkról is sok mindent megtanulhatunk", mert minden ember életére található benne útmutatás. Ez az a könyv, ,,amely életet ád, egyedül a Szentíráson keresztül adhatja meg a teremtő Isten az örök életet" — jegyezte meg. Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a fordítások története a bibliafordításokkal kezdődik. A tárlat megmutatja, hogy a Biblia stabil értékrendet képvisel, még az ókori római birodalomban is Nagy Konstantin császár a kereszténység üzenetét használta az államot összetartó erőként. Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára elmondta, ebben a témában ilyen alapossággal és tárgyi bőséggel még nem rendeztek kiállítást Magyarországon. A tárlat anyagához a világi és egyházi közgyűjtemények egyaránt hozzájárultak. A 2009. március 29-ig látható kiállítás célja egyrészt az, hogy a magyar bibliafordításokat a lehető legjobban bemutassa a kezdetektől napjainkig, másrészt az, hogy közelebb hozza az olvasókhoz, ezen belül is az ifjúsághoz a Szentírás tartalmát. A Magyarországon kiadott első könyv egyaránt bibliafordítás volt — hangsúlyozta Pecsuk Ottó. A kiállítás bemutatja a hazai latin és magyar biblikus kódexek híres példányait, a Bécsi, a Jordánszky- és az Érdy-kódexek mellett a könyvtárak legrégibb válogatott Vulgata-kéziratait is. Kiemelt helyen szerepelnek a tárlaton a magyar történelem és művelődéstörténet számos nagy alakja — többek között Janus Pannonius, a Balassi családnak, Kazinczy Ferenc, Ady Endre, Móricz Zsigmond, József Attila, Babits Mihály, Jékely Zoltán. A szervezők a kisebbekre is gondoltak: a bábsarokban a gyermekek feleleveníthetik Noé bárkájának történetét, a kódexmásoló és kódexdíszítő műhelyekben pedig saját ,,kódexlapokat" írhatnak és díszíthetnek, illetve az egyik játszósarokban bibliai témájú memóriajátékon keresztül ismerkedhetnek meg a szentek életével.
