A koronavírus-járvány egyik jellemző következménye, hogy jelentősen romlott az alvás minősége. A magyarországi kutatások megerősítik a nemzetközi tapasztalatokat: a vizsgált felnőttkorú emberek közel fele szenved alvászavaroktól. Mint a szövetség részletezi, az alvászavar leggyakrabban kialvatlanságot jelent, magában foglalhatja az elalvási vagy átalvási nehézségeket, a korai vagy éjszakai felébredést, a rossz alvásminőséget, a fáradt hajnali-reggeli ébredéseket.

„Sokunk számára, akik több időt töltünk otthon, mint korábban, jó lehetőség adódik arra, hogy rendezzük, állandósítsuk alvási szokásainkat, hogy kihasználjuk a jó éjszakai pihenés minden előnyét” – mondta a Magyar Alvás Szövetség elnöke, G. Németh György.

Este tíz és tizenegy óra között a legideálisabb ágyba kerülni: egy brit vizsgálat szerint azok lesznek a legritkábban szívbetegek, akik ebben az időszakban hajtják álomra a fejüket. „A testnek egy 24 órás periódusokban működő belső órája van, ez a cirkadián ritmus, amely a test és a psziché működését szabályozza” – idézi az eredményekről beszámoló tanulmány vezető szerzőjét, az Exeteri Egyetemen kutató David Planst közleményében az Európai Kardiológiai Társaság (ESC). Bár az epidemiológiai kutatásból nem lehet ok-okozati következtetéseket levonni, a szakemberek szerint a túl korai és túl késői lefekvés is nyilvánvalóan negatív hatással van a cirkadián ritmusra, és így negatívan hat a szív- és érrendszer egészségére.

A kutatásban a UK Biobank brit adatbank alapján 88 ezer ember 2006 és 2010 közötti adatait elemezték. A résztvevők átlagkora 61 év volt, 58 százalékuk nő. Egy kérdőíven részletes információkat adtak meg életmódjukról is, majd a kutatók ezeket az információkat vetették össze a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívinfarktus, az agyvérzés, a krónikus iszkémiás szívbetegség jelentkezésének gyakoriságával. (index.hu)