Három problémacsomagot különített el az elmúlt hetek kampánykörútján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Maros megye 2-es számú választókörzetének szenátorjelöltje, aki több mint száz települést járt végig kollégáival. Az első az egyén és a család szociális helyzetével kapcsolatos (még mindig alacsony nyugdíjak, mezőgazdasági támogatások, kevés munkahely stb.), a második az infrastruktúrával (ez már pozitív változást, új munkahelyeket, demográfiai egyensúlyt, hazatelepülőket is hozott), a harmadik pedig az identitási gondokat, nyelvhasználati kérdéseket, iskolák, magyar osztályok létét öleli fel.
Megoldásukhoz erős képviseletre van szükség a parlamentben, és ha lehetséges, a kormányban is. Az RMDSZ senkivel sem tárgyalt a kormányalakításról, de kész belépni, ha célkitűzései helyet kapnak a kormányprogramban. Markó szerint ,,Romániának és nekünk, mindannyiunknak többségi kormányzásra van szükségünk", nem szabad megismételni a biztos parlamenti támogatás nélküli kisebbségi kormányzást, amely azonban mégis eredményes volt, bár csakis azokban az intézkedésekben, amelyek kizárólag a végrehajtó hatalomhoz kapcsolódtak, a törvényhozásban semmiféle mélyreható reformot nem lehetett végigvinni. Az RMDSZ külföldön is számít legalább egy mandátumra, egyik esélyesnek Károlyi Bélát, az ismert tornászedzőt tartják.
Nem erős az anyaország
Az erdélyi magyarság csupán ,,mérsékelt és visszafogottan hatékony" támogatásra számíthat autonómiaügyben Magyarországtól és a nemzetközi politikától, ezért saját erejére kell támaszkodnia autonómiacéljainak megvalósítása érdekében — jelentette ki Markó Béla a hét végén Makkfalván tartott lakossági fórumon. Szerinte ma sokan próbálják azt a látszatot kelteni, mintha az autonómiát az elmúlt tizennyolc évben ki lehetett volna vívni, de — e vélemények szerint — az RMDSZ nem akarta azt. Szerintük a szövetségnek keményebben kellett volna követelnie az autonómiát Európában, Bukarestben és Budapesten. Az elnök szerint Európa most sem foglalkozik kellő súllyal az autonómiakérdéssel és egyáltalán a közösségi jogokkal, ami főként Franciaország és más európai országok autonómiaellenességére vezethető vissza. Magyarországtól sem lehet nagy mértékű támogatást várni, hiszen az anyaország a politikai megosztottság miatt teljesen befelé fordult, sokat veszített abból az európai tekintélyéből is, amellyel a 90-es években rendelkezett. ,,Magyarország befolyása ma nem elég nagy ahhoz, hogy valamit is befolyásolni tudjon. Fölléptek a szlovákiai ügyben, de a szlovák miniszter ott, helyben olyasmiket mondott, miszerint mindenért Magyarország a hibás, és tulajdonképpen nem Szlovákiában van szélsőségesség és nacionalizmus, hanem Magyarországon" — mondta az RMDSZ-elnök. A magyarságnak lépésről lépésre el kell jutnia egy olyan új típusú közigazgatási berendezkedéshez, egy olyan sajátos székely entitás megteremtéséhez, amelynek tényleges és erős hatáskörei lesznek, és amely lehetővé teszi, hogy a Székelyföld maga rendelkezzen számos alapvető kérdésben — hangsúlyozta Markó, hozzáfűzve: a gazdasági megerősödéssel párhuzamosan kell kikényszeríteni a decentralizációt, amely egy adott pillanatban át fog fordulni sajátos autonómiává.
A nyerő párt vezethet
Az államfő egy D-LP kormányt szeretne, de nem mer majd a választók akaratával szembemenni, ha az SZDP nyer — jelentette ki Mircea Geoană szociáldemokrata elnök, leszögezve, hogy az a párt állít miniszterelnököt, mely megnyeri a választásokat, és parlamenti többséget alkot. A politikus szerint ugyanakkor nagyon fontos, hogy az új kormány már a választások után néhány héttel megalakuljon, és legkésőbb január elején összeüljön a költségvetés jóváhagyására.
Később sztrájkolnak
A választások után sztrájkolnak az államvasúti alkalmazottak, mivel a kampány utolsó hete nem alkalmas tiltakozó akciók megszervezésére — jelentette be tegnap Gheorghe Popa szakszervezeti vezető. A vasutasok amiatt sztrájkolnának, hogy a kormány nem hagyta jóvá azt a sürgősségi kormányrendeletet, mellyel pénzalapokat biztosítottak volna a vasút infrastruktúrájára.
