Együttélés a romákkal

2008. november 25., kedd, Közélet

A sepsiszentgyörgyi Őrkő telep Fotó: Albert Levente

Terepmunkával egybekötött kutatások alapján három együttélési modellt állapítottak meg Erdélyben a roma és a magyar közösség között — mondta az árkosi, Székelyföld másképp című konferencián Fosztó László, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa.

A székelyföldi romák problémái és a társadalmi integráció iránya témában elhangzott előadások során vita alakult ki a cigányok oktatásáról is, több hozzászólásban megjegyezték, hogy erről a kérdésről nagy a hallgatás.

Az egyik együttélési modell a teljes elkülönülés, amelyet például a Maros megyei Kará­csonyfalván észleltek, ahol a jórészt módos romák és a magyarok között semmiféle intézményesített kapcsolat nincs, mindkét közösség ragaszkodik saját kultúrájához, szokásaihoz, nem kötnek házasságot egymás között, az együttélés azonban békés. A másik modell jóval elterjedtebb, Erdély számos településén találkozni vele: a két közösség között nincs kapcsolat, és ez gyakran konfliktusokhoz vezet. A harmadik a beépülős együttélés, amikor a szegényebb sorból származó romákat a magyar gazdák különféle munkákkal bízzák meg, és napszámosként dolgoznak a cigányok. Így létrejön a kapcsolat a két közösség között, a romák megismerik a magyarok kultúráját, szokásait. Fosztó László szerint ennek megfelelően több társadalmi integrációs modellt kell kidolgozni a romák számára.

Kernászt Adél Judit, a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis Egyesület képviselője hangsúlyozta: infrastrukturális problémák akadályozzák a cigányok beilleszkedését. Nem várhatjuk el, hogy tanuljanak, tiszta ruhákban járjanak, ha otthon nincs villany, ha sártengerben laknak, mert nincs csatornázás. Rámutatott: az okirathiány is gondot okoz, ezért a Pro Nobis olyan programot bonyolít le, melynek során segítenek a keresztlevelek, személyazonossági igazolványok kiállításában. Pozitívumként említette, hogy akadnak olyan roma gyerekek, még ha kevesen is, akik nyolcadik osztály után is tovább tanulnak. A vita során felmerült a diszkrimináció, az előítéletek vagy az oktatás problémája: például hogy mennyire helyes, ha egy iskolában tanulnak romák és nem romák. ,,Aki szelet vet, vihart arat" — jegyezte meg Horváth István moderátor, hangsúlyozva: a romakérdés egyre égetőbbé válik, beszélni kell róla, és megoldásokat találni társadalmi beilleszkedésükre.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 505
szavazógép
2008-11-25: Belföld - Demeter J. Ildikó:

Belföldi hírek

Többségi kormányzásra van szükség
Három problémacsomagot különített el az elmúlt hetek kampánykörútján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Maros megye 2-es számú választókörzetének szenátorjelöltje, aki több mint száz települést járt végig kollégáival. Az első az egyén és a család szociális helyzetével kapcsolatos (még mindig alacsony nyugdíjak, mezőgazdasági támogatások, kevés munkahely stb.), a második az infrastruktúrával (ez már pozitív változást, új munkahelyeket, demográfiai egyensúlyt, hazatelepülőket is hozott), a harmadik pedig az identitási gondokat, nyelvhasználati kérdéseket, iskolák, magyar osztályok létét öleli fel.
2008-11-25: Közélet - Fekete Réka:

Négyezer diák dolgozatot ír

Ma kezdődik a VII. és VIII. osztályosok országosan egységes félévi dolgozatainak sorozata, az első tantárgy a magyar nyelv és irodalom. Háromszéken több mint négyezer diák ír felmérőt, közel fele-fele arányban a két évfolyamról.