Az Olt Textilművek (volt Első Székely Szövőgyár) főépületével szemben a járda mentén kopott kovácsoltvas kerítés és kapu követi a Mihai Viteazul Főgimnázium (volt Magyar Kir. Tanítónőképző) impozáns épületét. Talán kevesen tudják, hogy ezen a telken, ahol ma az 1950-es években épült társasház emelkedik, a múltban parkkal övezett, neoklasszicista stílusban épült kis kastély, dr. Künnle Tivadar családi háza állt, előtte Mária-szoborral. (A Sepsiszentgyörgy képes krónikája című kiadványban egy képeslapon teljességében látható az épület.)
A Künnle család (néhol tévesen, talán mivel az ősök a Kühnle nevet hordták) Bajorországból származott vidékünkre. A Szentkatolnán letelepedett dr. Künnle József (1833–1899) ügyvéd még Pozsonyban (vagy környékén) született, de felesége, Cseh Katalin apja, Cseh Ignác alkirálybíró jóvoltából a ma is álló klasszicista stílusban épült kőházban talált otthonra. Künnle József az 1850-es években nyitott ügyvédi irodát Sepsiszentgyörgyön, s rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert. Aktív részt vállalt Háromszék közéletében, 1881-ig volt a város országgyűlési képviselője, magyar királyi tanácsos, a Mikó-kollégium alapító tagja, a sepsiszentgyörgyi római katolikus egyház főgondnoka. 1867-ben a mai erdészeti hivatal mögött építette fel ma is álló családi házát. Két gyereke született: Tivadar és Teréz. Ez utóbbi dr. Bodor Tivadar ügyvédhez ment férjhez, aki a Székely Mikó Kollégium főgondnoka (portréját a kollégium díszterme részére Gyárfás Jenő festette meg) és Háromszék vármegye Iparfejlesztő Bizottságának tagja volt. (A szemerjai erdőben egykor birtokolt parcelláján található Tetves-kútból több kilométeres csővezeték szállította a vizet a dohánygyár részére.)
Dr. Künnle Tivadar (1865, Szentkatolna – 1926, Sepsiszentgyörgy) apja nyomdokaiba lépve szintén ügyvéd, törvényhatósági bizottsági és városi képviselő-testületi tag, az erdélyi római katolikus státusgyűlésben képviselő, de a város elismert polgáraként a Székely Mikó Kollégium mecénásaként is szerepet vállal. Gödri Ferenc, Sepsiszentgyörgy polgármestere tanulóéveiről szóló leírásából tudjuk, hogy szomszédság révén gyerekkorában jó barátság fűzte Künnle Tivadarhoz, ahogy a későbbi sörfőzőhöz, Wellenreiter Jánoshoz is. A kolozsvári egyetem elvégzése után Sepsiszentgyörgyön telepedett le és Gyárfás Győzővel, az államépítészeti hivatal főnökével és királyi főmérnökkel terveztette meg lakását. Amikor a család az 1940-es évek elején a városból előbb Szentkatolnára, majd Budapestre költözött, a villát a magyar pénzügyminisztérium vásárolta meg. Az épület helyébe impozáns pénzügyi palota felépítését tervezték, azonban a második világháború ezt meghiúsította.
Künnle Tivadarnak a Gidófalvi Ilonával kötött házasságából négy gyereke született: Katalin, Ilona, Teodora és József. Katalin Perényi Péterhez, Ugocsa vármegye főispánjához ment férjhez. Ilona a kolozsvári Marianumnak alárendelt csíksomlyói szociális szülőotthon világi irányítójaként hű katolikusként végezte karitatív tevékenységét, a kommunizmus kezdetén Szentkatolnán élt. Miután a rendet 1950-ben felszámolták, egy sepsiszentgyörgyi tömbházban lakott. Öregségére a gyulafehérvári idős nővérek otthonában élt. Teodora (1898–1968) a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett (képe az 1916-os tablón fedezhető fel). Mint diák lány barátnőjével, Végh Iluskával a hadikórházzá alakított szentgyörgyi Ferenc József Kórházban a világháború első évében a sebesült katonák gondozását végezte. (Végh Iluska emlékkönyvében Buzsi Antal sebesült katona a következőket jegyezte be: „…itten nagyon jó, gondos ápolásban részesültem a Fogolyán Kristóf főorvos úr keczeri beoltása, Végh Iluska és Künle Dóra ápolónőim jó ápolása végett még új éltre tértem. Felejthetetlenek lesznek, mindörökké Isten áldása szálljon nemes munkájukra.” Budapesten tanulta a közgazdasági tudományokat, ahol a tudomány doktorává avatták. Bekapcsolódott a Szociális Testvérek Társasága nevű segélyezőintézetbe, majd az 1934-ben megalakult Egyházközségi Nővérek Társasága rendfőnöki munkáját végezte 1942-től annak Rákosi Mátyás kommunista diktatúrája által 1950-ben történt betiltásáig.
Künnle Tivadar legkisebb gyereke, József (1900–1978) a Mikóban tett hadiérettségit (a tablófényépen karosszékben ülve, egyenruhában, karddal a kezében látjuk. Ifj. Künnle József a háború után Szentkatolnán gazdálkodik, 1936-ban nősül, Budapesten tüdőbetegek rahabilitációját biztosító panziót tart fenn. Háború után két gyereke Szentkatolnán nevelkedett néhány évig, ahol akkor nagynénjük, Künnle Ilona tartózkodott. Három gyereke született: Vivian (aki a mellékelt képeket és néhány információt szíves volt rendelkezésemre bocsátani), Tamás és László. A Künnle nevet ma már csupán Tamás fia, a Londonban élő Áron viseli.
