Kilenc magyar, RMDSZ-színekben vagy függetlenként induló jelölt pályázik a háromszékiek szavazataira november 30-án, a négy képviselői és két szenátori hely egyikét szeretnék elnyerni. A Háromszék három kérdést intézett a parlamenti mandátumért indulókhoz, így próbálunk tisztább képet nyerni és mutatni arról, ki lenne megfelelőbb a vállalt feladatra. Előbb az autonómiával kapcsolatos elképzeléseikről, majd az oktatási gondokról, ezek orvoslási lehetőségeiről nyilatkozhattak. Ezúttal gazdasági megoldásokról faggattuk a jelölteket. Arra a kérdésre vártunk választ:
Mit cselekedne a térség gazdasági felzárkóztatásáért?
Négy jelölt válaszát múlt szerdai lapszámunkban közöltük, két feleletet alább olvashatnak, a többit a hét folyamán közöljük.
Márton Árpád RMDSZ-es képviselőjelölt (2-es képviselői körzet)
Még nagyobb hatékonysággal kell lobbizni a megye infrastruktúrájának fejlesztésére költendő összegek növeléséért, beleértve az úthálózat minél teljesebb feljavítását is.
Az EU közösségi agrárpolitikájának előírásai alapján Romániában alkalmazható differenciált támogatási rendszert kell kidolgozni. A mezőgazdasági irányítás elévült intézményrendszerét át kell alakítani, létre kell hozni a falugazdász- és falugondnoki szolgáltatást. Olyan piacszabályozási rendszert kell bevezetni, amely megteremti az értékesítési és jövedelembiztonságot a fontosabb mezőgazdasági termékek esetében, beleértve az intervenciós felvásárlási rendszer bevezetését is.
Ki kell dolgozni egy csökkentett adminisztrációval járó kistermelői támogatási rendszert. A földtulajdonosok és károsultak érdekeit figyelembe véve kell érvénybe léptetni a vadászati törvényt, beleértve a vadak okozta károk kifizetését is.
A falusi turizmus fejlesztése érdekében értékesítési hálózatot kell kialakítani, kedvezményes adó-, hitel- és garanciarendszereket kell kidolgozni, és egyszerűsíteni kell az engedélyezési eljárást. Népszerűsíteni kell vidékünk értékeit: a táj szépségét, műemlékeit, hagyományait, specifikus étrendjét, gyógykezelési és sportolási lehetőségeit.
Az Európai Néppárton belül a frakcióvezetők testületében kezdeményezni és támogatni kell a hagyományos termékek előállításának és értékesítésének kedvezményezett kezelését.
Lobbi szintjén olyan beruházásokat kell a megyébe csalogatni, vagy megyén belüli indulást támogatni, amelyek nagyobb többlethozamot, tehát nagyobb fizetést jelentenek. Törvényhozás szintjén olyan jogi normákat kell bevezetni, amelyek révén ösztönözhető a fiatalok és a 45 év fölöttiek foglalkoztatása.
Ötvös Mózes független képviselőjelölt (2-es képviselői körzet)
Legelsősorban: a székelyek megmaradását a mezőgazdaság és állattenyésztés biztosítja, ezzel foglalkoztak, amióta a világ világ. Az államvezetés és a minisztérium nem fordított és fordít megfelelő gondot erre, mivel sem a növénytermesztés, sem pedig a hús- és tejtermelés nincs megfizetve. Azért a pénzért, amit egy kiló élőhúsért vagy egy liter tejért adnak, nem lehet megfelelő mennyiséget előállítani. Míg egy liter gázolajért egy gazdának tíz kiló burgonyát, tíz kiló búzát vagy hét liter tejet kell adnia, kérdem én: ez megfelelő ár? Tudom biztosítani azokat a feltételeket, amelyeket az EU előirányoz? Vagy talán felszámolom a gazdaságot? Uraim! Fogjunk össze, harcoljuk ki jogainkat, mert ha az érdekképviseletet felvállalók ezt nem teszik meg, felszámoljuk saját magunkat. Ha megnézzük, hogy megyénkben hány százalékkal csökkent az állatállomány, és még mennyivel fog azért, mert az árak nem megfelelőek, akkor sírni fogunk. Ha a mezőgazdasági minisztérium, az állam vezetősége nem intézkedik, a feldolgozók fizethetnek bármennyit egy kilogramm húsért vagy egy liter tejért, mert nem lesz állat, amiből ezt előállítani. Eljön az az idő, amikor a tejfeldolgozó vállalatok fognak könyörögni egy liter tejért, mert ha nincs termelő, nincs feldolgozó! Egy szerződés úgy jó, ha a feldolgozónak és a termelőnek is megfelel, és ez nálunk, Romániában jelenleg nem így van. Míg a kormány egy év alatt négy mezőgazdasági minisztert cserélt, és olyan államtitkárok és vezérigazgatók kerülnek funkcióba, akik nem a gazdákat támogatják, hanem más érdekeket képviselnek, addig ne várjuk a mezőgazdaság fejlesztését. Ha csak a krumpli megtermelését veszem: megyénk képes arra, hogy az ország nagy részét ellássa minőségi vetőmaggal és étkezési burgonyával, és valakinek a jóváhagyásával mégis külföldről hozzuk, miközben a sajátunk mindenféleképpen felülmúlja a másokét. Amúgy véleményem szerint minőségileg más termékeinket sem éri utol semmi, a székely tej a világon a legjobb, mert ezek az állatok természetes takarmányt esznek, nem csontlisztet vagy koncentrátumot, ebből a tejpénzből csak erre futja. Az érdekvédelmi szervezetekkel előterjesztést kell készíteni a mezőgazdasági minisztériumhoz és a parlamenthez, hogy mit látunk, mit kell tenni, hogy a mezőgazdaság ne menjen tönkre. Brüsszeli képviseletre van szükségünk, mert a minisztérium nem képviseli megfelelően az érdekeinket, és ez a mezőgazdaság rovására megy. Beszéltem a gázolajról: más ágazatok, például a fafeldolgozó vállalatok sem bírják az árakat. Emiatt több esetben is szerveztünk tüntetéseket Bukarestben, amelyeken jómagam négyszer vettem részt. Megszerveztem megyénkben az állattenyésztők érdekképviseletét, és a gazdák hozzáállásával egy tüntetést szeptember 4-én — ennek volt is eredménye, azóta az üzemanyag ára csökkent, a tejé növekedett, az állami támogatások kifizetése megkezdődött, de még mindig nem kielégítő. Tovább kell vinnünk a harcot, hogy a minisztérium pontosan állapítsa meg az állami támogatás kifizetését, és ezt az országos kifizetési ügynökség tartsa tiszteletben. Feltétlenül szükséges megemlíteni, hogy míg a fejlett országokban, például Franciaországban hektáronként 400 euró a földalapú támogatás, nálunk csak 50 euró. Egyik fontos célom, hogy 2012-ig a földalapú támogatás Romániában érje el a 300 eurót hektáronként, mert ez biztosítja a gazda fennmaradását, jobb odaállását, az állattenyésztés megerősödését. Ha megnézzük, hogy jelenleg országunkban mennyi föld áll üresen, nem is tudom, milyen szavakkal fejezhetném ki, amit érzek. 1907-ben a paraszt sírt a földért, de most a föld sír a gazdáért. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására törekszem, és gondolom, hogy a gazdák, állattenyésztők azt támogatják a választásokon, aki konkrétan kiáll értük, felemelt fejjel, kivetett mellel; aki tett, tesz és tenni fog.
Lejegyezte: FEKETE RÉKA, DEMETER J. ILDIKÓ
