Csend honol még a gyümölcsösökben, bogyós termésű ültetvényeken. Legtöbb helyen csak a madarak csiripelnek. Főleg ott, ahol a gazda odafigyelt, etetőket szerelt fel – mert a madarak is biztosítanak egyféle növényvédelmet. De nem elégségeset, így a melegebb téli, tél végi napokon, amikor a hőmérők higanyszála pozitív értékeket mutat, el lehet végezni bizonyos növényvédelmi munkálatokat. Ezekről beszéltünk Szeles Imre növényvédelmi szakemberrel.
Metszés, permetezés
Elsődleges a fizikai védelem. Ezt jelenti a metszés, melynek során többek között eltávolítjuk a beteg, károsodott ágakat, hajtásokat. Ajánlott, hogy ezeket ne gyűjtögessük, hanem minél hamarabb égessük el, így szüntethetjük meg a betegségek, kártevők további terjedését. Ugyanígy össze kell gereblyélni a lehullott lombot is, szintén kedvező feltételeket ad a kártevők teleléséhez, szaporodásához.
Ajánlott, hogy főként az idősebb gyümölcsfák törzsét drótkefével dörzsöljük át. Ezzel eltávolíthatjuk a mohát, a holt kéregdarabokat, melyek kitűnő búvóhelyet biztosítanak kártevőknek, teret adnak a szaporodásukhoz. Jót tehet a törzs fehérre festése mésszel. Fertőtlenítő hatású, másrészt a fehér szín visszaveri a napsugarakat, nem engedi felmelegedni a törzset, így később indul el a fa vegetációja. Ha a rügyek később jelennek meg, megelőzhetőek a kora tavaszi fagyok okozta károk.
Ha pedig túl vagyunk a fizikai védelmi munkálatokon, jöhet a téli, tél végi lemosó permetezés.
Az utóbbi időben változott a téli, tél végi lemosó permetezéshez használható szerek választéka. Jelentős előrelépés, hogy ezek már nem égetnek, így akár a rügyek fakadásakor is használhatóak. A permetezéshez csomagokban ajánlják a szereket. Ezek az olaj, réz mellett általában egy rovarölőt is tartalmaznak. Egy alkalommal kell használni a kedvező periódusban, hektáronként legalább ezer liter vízben kell elkeverni a hatóanyagokat. A jobb hatás érdekében a csomagok tartalmazta szereket két lépésben kell kijuttatni. Először az olajos szert, együtt a rovarölővel, majd egy hét múlva a rezes készítményt – mondta el a helyes vegyszerhasználat szabályát Szeles.
Engedélyezve van a mészkénlé (polisulfură) használata is, ez főként idősebb gyümölcsfák esetében használatos. Komplex hatású megoldás, viszont hátránya, hogy csak komoly védőfelszerelésben juttatható ki, mivel a permetlé kéntartalma miatt sárgára fest mindent – figyelmeztetett a szakember.
A mészkénlé plusz öt Celsius-fok feletti levegőhőmérsékleten permetezhető ki, kétszázalékos koncentrációban. Kisebb mennyiségről beszélve: 15 liter vízhez háromdecinyi mészkénlét kell keverni.
Rágcsálók ellen
Az enyhe tél kedvez a rágcsálók szaporodásának is, rágásukkal komoly károkat tudnak okozni. Két kártevő állatról beszélhetünk, az egérről és a földikutyáról. Az egér a talaj felszínén, a gyep alatt rágja kijáratait. Ezzel szemben a földi kutya a talajszint alatt tanyázik, a gyümölcsfák, gyümölcstermő cserjék gyökérzetét felülről lefelé rágja el. Az eredmény a „botosítás”, a növény gyökere elágazások nélküli karóhoz hasonlóvá válik, egyszerűen kihúzható a földből.
A földikutya – nyugati földikutyaként is ismeretes, latin neve Spalax leucodon – a vakondhoz hasonlít, szemeit bőr borítja, nincs fülkagylója. Patkány nagyságú, hengeres testalkatú rágcsáló: hossza 15–24 cm, súlya 25–35 dkg. Túrásai jellemzően szélesebbek és magasabbak a vakondénál; egyenes vonal vagy ív mentén sorakoznak egymástól 1,5–2 m-re. A járatok átmérője 6–9 cm.
A rágcsálók kártevése reális probléma, ellenben a mezőgazdasági termelésben tilos a rágcsálóirtó szer használata – kaptuk a rossz hírt is Szeles Imrétől.
A tiltás az emlősökre – nyulak, őzek –, részben a madarakra jelentett veszély miatt van felállítva. Nem jogszerű, de megfelelő felelősség vállalása mellett – ha nem is elterjedten – használatos a mérgezett búza alkalmazása. Azt mondják, ha a mérget kiskanállal egyenesen a rágcsáló lyukába juttatjuk, majd földdel lefedjük, kivédhető, hogy más állat, madár is megmérgeződhessen.
