Gál Károly személyében – bő kilencven év után – újra erdővidéki parlamenti képviselője van a térségnek. Mint mondotta, azért vállalta a feladatot, mert a tájegység szava szeretett volna lenni, és az elmúlt évben vállalásának igyekezett is eleget tenni. A város érdekét nézte, amikor próbálta kideríteni, lenne-e lehetőség arra, hogy az egykori bánya jelentősebb ingatlanjai Baróthoz kerülhessenek. Szorgalmazta, minél több iskola vehessen részt abban a programban, melynek keretében a tanulók meleg ételt kapnak, az elkövetkezőkben pedig azt szeretné, ha a tanulók számára délutáni foglalkozást biztosítanának.
Barótért és a bányászokért
A szénbánya, amely közel másfél évszázadon keresztül meghatározta az erdővidéki emberek életét, már jó ideje nem működik. A tevékenységét kiszolgáló épületek üresen állnak, állapotuk napról napra romlik, a mindenkori városvezetés – eszköz hiányában – mást nem tehet, minthogy tehetetlenül szemléli ezt, és feljegyzi, mennyire rúg az épületekre számolandó, ám soha be nem fizetett adó. A kérdés orvoslása érdekében Gál Károly felvette a kapcsolatot a széntársaság ploiești-i képviseletével, akiknél rákérdezett, hol tartanak a még meglevő vagyontárgyak értékesítésével. Kiderült, a felszámolóbiztos a bányavállalat főépületét és az egykori kantint hamarosan értékesíteni készül.
„Azt kellene elérni, hogy a baróti önkormányzat részt tudjon azon valamilyen módon venni, megszerzését követően pedig azokat pályázat segítségével a köz szolgálatába állíthassa. Benedek-Huszár János polgármesterrel közösen próbálunk fellépni annak érdekében is, hogy a bányavállalat technikatelepét is megszerezzük a város részére. A telekkönyvben a tulajdonos a román állam, az ő közvagyonából kellene a városnak átadni kormányhatározat elfogadásával” – mondotta Gál Károly.
A cél érdekében már járt az energetikai minisztériumnál, és úgy látta, Bukarestben hajlanának a kérés teljesítésére. Amennyiben a Technikát megkapja a város, ott olyan ipartelepet lehetne létrehozni, amilyennel Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely már rendelkezik. „Az épületek elhanyagolt állapotban vannak, de az infrastruktúra ki van építve, némi modernizálással ismét használhatóvá lehetne tenni ott sok mindent, úgy lenne, amit a vállalkozóknak ajánlani” – véli a képviselő.
A volt bányászokat érinti, hogy sikerült elérni: a megyei nyugdíjpénztár tegyen eleget a törvényben előírtaknak, miszerint a szénbányák térségében lakók – ami Háromszéken szinte kizárólag Erdővidéket jelenti – két évvel hamarabb szerezhetnek nyugdíjjogosultságot. „Benkő Erika volt képviselő kezdeményezte, hogy Barótot is nevesítsék abban a törvényben, ami a volt szénbányák térségében élők számára kedvezményes nyugdíjba vonulást tesz lehetővé. Sajnos, a háromszéki hivatal nem akarta alkalmazni, ezért volt szükség a közbelépésemre ahhoz, hogy a minisztérium leküldje azt a térképet, amely behatárolta, melyik településeken élőkre vonatkozik az előírás – azóta már többen élvezik az előnyeit” – részletezte Gál Károly.
Szintén a bányásznyugdíjasok érdekében kell fellépnie a közeljövőben is: júniusban megjelent egy törvénymódosítás, ami lehetővé tenné, hogy a bányakitermelésben közvetlenül huszonöt, összességében harminc évet dolgozók akár tizenhárom év kedvezménnyel nyugdíjba vonulhatnának, ám az országos nyugdíjpénztár nem hajlandó tudomásul venni ezt.
Meleg étel és délutáni felügyelet
A 2016-ban országos szinten kísérletként ötven iskolában bevezetett, minden gyerek számára meleg ételt biztosító programot 2020 második félévétől háromszor több tanintézményben tették elérhetővé; Háromszékről egyelőre három iskola vesz részt a programban.
Gál Károly úgy fogalmazott, a tanügyi bizottság tagjaként azt szorgalmazza, hogy ne csak ételt adjanak a gyermekeknek, hanem a délutáni oktatásukat is oldják meg: azzal, hogy lefoglalják őket, segítséget kapnak házi feladataik megoldásához és kreatív feladatokat végeznek, az iskolaelhagyás csökkenéséhez járulnának hozzá.
„Munkahelyfüggő, hogy a szülők miként tudják megoldani a gyermekek teljes körű felügyeletét, elég sok esetben a kisiskolások félig vagy éppen teljesen egyedül töltik a délutánt, inkább játékkal, kószálással. A programban részt vevő iskolák diákjai meleg ételt esznek, tanulnak és építő jellegű játékokat játszanak, jó lenne tehát, ha a kiegészített programot lépésenként kiterjeszthetnénk az ország összes tanintézményére. Ezt nemcsak én, hanem az RMDSZ minden képviselője és szenátora támogatja, mert hasznáról meg vagyunk győződve” – jelentette ki az erdővidéki képviselő.
