Címötletekben nem szűkölködünk, mert tudtom szerint a nyúlvadászat a kőröspataki Vadas-tetőn történt – bár kísértetiesen hasonlít a Szász István-féle változatra, de énhozzám ebben a változatban csapódott be. Sepsikőröspatak egyébként egy igazi humorfészek, itt ringatták bölcsőjét a Sáska sógor című tréfás történetek szerzőjének, Imreh Lajosnak is (1873–1954). „Nagyapám népszerű tréfamester volt, és humoros történeteit éppen Lajos nevű fia, a szintén Imreh Lajos (1917–1999) tordai tanár gyűjtötte össze és tette közzé az 1985-ben Bukarestben megjelent kötetben” – mondta el Váncsáné Imreh Csilla.
Humorfészek
Innen kezdve már én is saját emlékezetemre támaszkodhatom. A tréfamestertől nem álltak távol gyermekei sem. Imreh Domokos (1915–2002) szeretett árkosi igazgató tanító-tanárom, még felnőttkoromban is mondogatta nekem humoros történeteit, melyeken közösen derültünk. Életkedvét és vidámságát élete végéig a tréfák táplálták. Testvéröccse, Imreh András (1924–2011) személyes ismerősöm volt, tréfás történetek sokasága lapult a tarsolyában neki is. Mezőtúr testvértelepülés vendégeit Bandi bácsi egész nap szórakoztatta véget nem érő vicceivel, egy-egy történetet én is beszúrtam közéjük, de így is még az esti vacsora mellé is maradtak.
Nehéz lenne eldönteni, hogy a Nagykárolyban élő Imreh András közgazdásznak (előbbi fiának) mi áll közelebb a lelkéhez: gyakorlott genealógusként megírni a sepsikőröspataki Imreh család történetét, avagy újabb történetekkel kiegészíteni felmenője, Imreh Lajos Sáska sógor című, tréfás történeteket tartalmazó kötetét? Ő őrzi a Sáska sógor című kötet szerkesztőjének hagyatékát. Szeretné, ha össze lehetne hozni még egy új kiadást – mondta nekem. Arra kértük Imreh Andrást, mondjon el olvasóinknak egy kevésbé ismert Imre-féle tréfát.
– Az idős székely elment az erdőre. Jól megrakta a szekerét, de gyenge volt a lovacskája. Leszállt és ballagott a ló mellett, de nehezen haladtak. Eszébe jutott, hogy van a lajbi zsebében egy csípős paprika, amellyel bekente a lónak a hátsó felét. Meg is ugrott a ló, trappolt hazafelé. Igen, de akkor a székely nem ért vele. Hamar megkente magának is az északos felét, csak egy kicsivel többet talált tenni. Pillanatok alatt hazaért és odakiáltott feleségének: asszony, ha hazajön a ló, fogd ki a szekérből, mert nekem még egyet kerülnöm kell!
De mi történt a nyúllal?
Szülőfalum mesélő öregjétől, a vőfélyeskedő Kurta Áron bátyámtól hallottam legelsőként az árkosi báró Szentkereszty Béla szervezte nagyszabású és rég várt nyúlvadászatról. Nyúl volt elég, kellemes téli idő is, s ki ne szerette volna akkoriban is a nyuszihúst vadas mártással?
A szervezők rég szerették volna megviccelni a bárót. Titoktartás mellett ráhúztak a macskára egy kikészített nyúlbőrt, s megegyeztek abban, hogy amikor a menekülő nyulak szökdösnek át a Vadasi úton és ropognak a vadászpuskák, szabadon engedik a zsákból a macskát. Minden az elképzelések szerint történt. Az ártatlan cica nem a nyulakkal futott a fű közt, hanem egyenesen fel a telefonpóznára. A báró állj-t vezényelt, s bámulva kiáltotta: Ilyent még soha nem láttam! Nyúl a telefonpóznán! Csak akkor jött rá, hogy rászedték, amikor a csapat tagjaiból kitört a fékezhetetlen kacagás.
Szűkszavúak itt a kövek
A Fenyő-tetőn a régészek kőfalas vár előtti fa palánkvár maradványaira leltek. Korát a XI–XII. századra datálták. A faluban lakók inkább a szájhagyománynak hisznek, azt hallották ugyanis, hogy a vár kútjában roppant kinccsel tele régi nagy harang van betemetve, melyet a tatárjárás elől rejtettek oda. A tatárok felégették a várat, leölték a népet, de a kinccsel tele harangot soha senki sem találta meg.
Innen alagút vezetett le a Nagykertbe, a Kőházkertbe, ahol kápolna is volt. Néhai Para Sándor tanárral és Ördög Ferenccel bejártuk a helyet, s láttuk, hogy ott egy kápolna és egy kisebb kúria körvonalai húzódnak meg a gyep alatt, utóbbiból egy L. K.1652 feliratú ablakszemöldökkő került ki – mondták, elvitték a szentgyörgyi múzeumba. Nehéz évtizedek pereghettek le itt is – mondogattuk. Ördög Ferenc egy I. Lipót-féle, 1697-ben veretett garassal ajándékozott meg, melyet saját kertjében talált. „Lehet, hogy katonai őrhelyként is szolgálhattak az egykori épületek, a Kőházkert pedig az L. K. véset alapján Kálnoky-birtok lehetett.”
A szomorú az, hogy hallgat a föld s a kövek, azóta ezen a helyen senki sem kutatott, a környék lakói mindent elmondtak volna bármikor bárkinek. Bőven van még megválaszolatlan kérdés Kőröspatakon.
A katolikus templom újjáépítésekor töredékes középkori falfestmények kerültek a felszínre: Szűz Mária, a Napkeleti bölcsek, az Apostolok. 1512-ben Brassóban öntött harangja egy ideig mind a három felekezetnek szólt, hangjában 510 év alatt sem hibázott meg, most is szól! A reformáció idején a falu nagy része előbb református, később unitárius vallású lett. Ez időben a katolikusok a Kálnoky család 1426-ban épített kápolnáját használták. A katolikus restauráció idején, 1781-ben kapták vissza ősi templomukat.
A falutól egy kilométerre északkeletre XV. századi torony romjai állnak. A vártemplom mellőle a tatárjárás idején elpusztult. Eredetéről a történészek nem alakítottak ki végleges véleményt, veres barátok temploma néven emlegetik.
Szentháromság-oltár
Vértanúk emlékezete
1891-ben Kálnoky Ludmilla grófnő kérésére a szatmári püspökség irgalmas nővéreket küldött Kőröspatakra. Itt tanítottak, volt óvodájuk és szegények konyhája is. Áldásos tevékenységük 1848-ban szűnt meg, sokáig nagy hatással volt a hívek vallásos életére.
1848-ban a falu három gyülekezete, a római katolikus, a református és az unitárius együtt élte át lelkészeivel a forradalmat, amelyben sokan részt vettek, tisztek és közhonvédek egyaránt. Nagy Géza, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum múzeumőre a negyvennyolcas vértanúknak a Nemere újságban és a Székely Nemzetben közölt névsorában tíz sepsikőröspatakit jelölt meg: Orbán József, Lunga Mihály, Purczi János, Szinte Lajos és Szőcs György a nevezetes hétúri csatában esett el; Veress András a hidvégi csatában, Pánti Mihály Borgónál, Bedő Dénes Besztercénél, Bálint Mózes pedig nem messze szülőfalujától, az emlékezetes szépmezői ütközetben adta vérét a szabadságért. A kőröspataki tíz vértanú nevét emléktáblán örökítette meg a helybeli RMDSZ 1998-ban, amelyet a hősi emlékműre helyeztek el.
Kőröspatak két negyvennyolcas tisztet is adott a forradalomnak: gróf Kálnoky Pál alezredest és Nagy Dániel alhadnagyot.
Kálnoky Pál gróf 1814. február 7-én született és 1881. február 14-én hunyt el Sepsikőröspatakon. Édesapja, Kálnoky János császári-királyi tábornok és földbirtokos volt. Római katolikus fiatalként jogot végzett, majd az erdélyi udvari kancellária titkára volt. Vallva a kor forradalmi eszméit, 1848 szeptemberétől önkéntes lett a Kossuth-huszárezred Háromszéken alakuló osztályánál. Részt vett Székelyföld, majd Háromszék védelmében. 1849 februárjában hadnagyi, főhadnagyi és alszázadosi, majd alezredesi rangot kap és érdemrenddel tüntetik ki. „Kőröspataki Imre és Pál grófok családi fegyvertárából került ki s szólalt meg azon kis, másfél fontos ágyú, amellyel Gábor Áron – azt hirtelen felszerelve – Hidvégnél megfutamította az ellenséget” – írja Nagy Sándor a háromszéki önvédelmi harcról szóló könyvében. A szabadságharc bukása után Kálnoky Pál hazatért és haláláig birtokán gazdálkodott, 1865-től Háromszék vármegye országgyűlési képviselője volt.
Nagy Dániel (szül. 1807) alhadnagy volt a 15. székely határőrezredben. 1848 októberétől Székelyföldet, majd Háromszéket védte a császári csapatokkal szemben. Századosként nevezik ki a 2. székely határvéd zászlóalj besztercei hadosztályához. A forradalom bukása után másfél évig tartják vizsgálati fogságban, Nagyszebenben halálra ítélik, de nem végzik ki, büntetését Josefstadt börtönében tölti le. 1862-ben Háromszék aljegyzője volt.
A település turisztikai értékeinek sorát gazdagítja a festett kazettás református templom is. Elhasadt régi harangjuk pótlásába kezdett az unitárius egyházközség. Régi lelkészi lakásában született az akadémikus és erdőtörvény-szerkesztő Bedő Albert (1839–1918), akinek édesapja Kőröspatak unitárius lelkésze volt, így a jelenlegi paplakot emléktáblával jelölték meg.
Mit mesél a jelen
Ezernégyszáz katolikus lélek háza a falu temploma. Jó állapotban van, fűtésrendszerének cseréjéhez a megyei tanácstól kaptak támogatást – tudtam meg ft. Faragó István plébánostól. Híveinek majdnem fele magyar anyanyelvű cigány, akik amúgy járogatnak a templomba, az erre jogosultak szentségekhez is járulnak, gyerekeiket megkereszteltetik. Házasságot ritkán kötnek a templomban, halottaikat azonban egyházi szertartással temettetik.
A vallásos lelki töltet mellett a polgári élet kapaszkodóira is szükség van. A helyben működő Kálnoky Ludmilla Egyesületben egyre több fiatal vállal részt – tájékoztatott vezetőjük, Zsigmond Sándor. Tartalmas honismereti kirándulásokat szerveztek Gyimesbükkre, ismerkedtek a brassói Fekete-templommal, a prázsmári parasztvárral, Barcarozsnyóval és Törcsvárral, eljutottak Szejkefürdőn a Legendáriumhoz, idei kihívásuk lesz segíteni a magyar levélszavazatok leadását. Van népes iskolája és ifjúsága Sepsikőröspataknak, akiknek át lehet adni azt a nemzeti és helyi szellemiséget, amit magáénak tart és őriz a faluközösség.
A Kálnoky Ludmilla Általános Iskola gyerekei résztvevői annak az Erasmus-projektnek, melynek központi témája az Elsődleges szocializáció az óvodában, s amelynek második szakasza Pécsett zajlott. Hat tanuló képviselte az iskolát a Hangyasuli ötödik évfolyamán, és idén is beneveztek a Román Madártani Társaság szervezésében zajló Természetbarát iskola cím megszerzéséért folyó versenybe.
Munkás évbe kezdett a községvezetés. Soron van az új óvodaépület átvétele, az iskola főépületének főjavítása, folytatják az önkormányzat székházának korszerűsítését, a szennyvízhálózat építését, a kultúrotthonok korszerűsítését, készül Kálnok ivóvíz- és csatornahálózatának pályázata – sorolta az idei teendőket a község elöljárója, Kisgyörgy Sándor.
