Az elmúlt héten vette kezdetét a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által kezdeményezett háromszéki gazdatalálkozók sorozata. Csütörtökön és pénteken három helyszínen, Nagybaconban, Vargyason és Nagyajtán hívták év eleji megbeszélésre a gazdákat – a járványügyi korlátozások miatt kisebb létszámban, de olyan személyekkel, akik meghatározóak az illető kistérségben, továbbítani tudják a gazdák felé az elhangzott információkat, ugyanakkor a hivatalosságok felé is képesek közvetíteni az agrártársadalom fontosabb aggályait.
A gazdatalálkozók sorozatában meghatározó agrárintézmények képviselői, agrárpolitikában érdekelt törvényhozók, érintett minisztériumok megbízottjai kaptak felszólalási lehetőséget – biztosítva ugyanakkor, hogy a gazdatársadalom is megfogalmazhassa felvetődött kérdéseit, bár ez utóbbi lehetőséggel kevesen éltek.
A találkozókon az agráriumhoz kapcsolódó intézmények hosszú sora ismertette szempontjait. Könczei Csaba parlamenti képviselő, a parlamenti alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja az elmúlt év törekvéseiről, az idei esztendő terveiről beszélt. Összegzésként mondta: gazdabarát törvénykezést akarnak. A háztáji sertéstartást nem lehet korlátozni, ha a gazdák betartják a kötelező megjelölési, állatmozgási előírásokat – nyomatékosított a képviselő. Ellenőrzött körülmények között lehetőség van a sertéstartásra a kis- és közepes gazdaságokban is. Ezért nem lehet elfogadni az országos állategészségügyi hatóság kezdeményezését, melynek értelmében szűkös korlátok közé szorítanák a háztáji sertéstartást. Hogy a hatóság terve ne léphessen életbe, a sertéstartást szabályozó törvénytervezetet szövegeztek meg. Zárójelben mondta: van olyan tagja a parlamentnek, aki több tízezres sertésfarmot működtet, a nagyüzemi gazdaságok érdekei számos ponton ellentétesek a kis- és közepes gazdákéival – mondta Könczei.
Sokakat érintő pozitívum a kültelkeken való, mezőgazdasági célú építkezések engedélyezésének módosítása. Már érvényes, hogy ilyen esetben nem kell kérvényezni az úgynevezett PUZ (övezeti területrendezési terv) módosítását, a jelenleg szükséges építési engedélyek mellett könnyebben megvalósíthatóak a mezőgazdasági beruházások, jelentősen lerövidül a mezőgazdasági építkezések engedélyezésének folyamata – számolt be Könczei.
A természeti károk – beleértve a vadak okozta károkat is – megtérítése terén is van módosítanivaló. Jelenleg csakis a kár bekövetkeztéig megtörtént befektetésekre lehet kártérítést kérni, a gazda teljes veszteségét (a kieső bevételt) nem veszik figyelembe. Pedig nem mindegy, hogy egy hektár kukorica után csak azt fizetik-e, ami a költség volt, hiszen a veszteség az egész termést jelenti. Ha a medve megöl egy szarvasmarhát, azt úgy kárpótolják, mintha a jószág vágóhídra került volna. De hol van az állat genetikai értéke, a tejtermelés kiesése okozta veszteség, a lehetséges szaporulat értéke? – tette fel a kérdést a képviselő. Ez irányban is törvényi változásokon dolgoznak – fűzte hozzá.
A találkozókon felvetett kérdésre válaszolva Könczei elmondta: működik az ingyenes telekkönyvezés, sok esetben pedig felvetődik a tagosítás kérdése is. Ez nagyon hasznos lenne, még akkor is, ha egy szűk időszakra visszavetné a termelést – mondta a képviselő, utalva a gazdák által használt vetésforgókra.
