Párizsi levelekMacron a bevándorlás helyett a beoltást emeli választási témává

2022. február 8., kedd, Jegyzet

A franciaországi elnökválasztás majdnem egybeesik a magyarországi választásokkal. Fél éve még azt hittem, hogy az ottani elnökválasztási kampány során a bevándorlás, a zajló lakosságcsere és az erőszakos cselekmények megfékezése kapcsán kidolgozott programok mentén fognak versengeni a jelöltek. Soha annyi erőszakos határátlépő nem érkezett a hatszögű országba, mint Macron öt éve alatt.

Az ország elözönlésében olyanoké lett a főszerep, akik nem tisztelnek semmit, főleg nem a befogadó ország kultúráját, annak civilizációs vívmányait, és még kevésbé azokat, akik szívesen fogadják őket. És ehhez képest mit látunk szeptember óta? Rádióban, televízióban, az „irányadó” sajtóban csak a járványról hall és olvas az ember, a majdani választó. Hogy ne is említsük: a nagyvárosokban már-már életveszélyes este kilenc után kimenni az utcára, közbiztonságról pedig már nem beszélhetünk.

Hogy, hogy nem, a megszokott atrocitásokról szóló híradások is alábbhagytak. Szilveszterkor felgyújtottak ugyan 874 gépkocsit, de a történteket csak a kárvallottak emlegetik mindegyre. Darmanin belügyminiszter végül úgy döntött, hogy ilyesmiért nem tesz szemrehányást a rendőrségnek. Nem lehetnek ott mindenhol, és nagyon lefoglalja idejüket az éttermi egészségügyi igazolványok ellenőrzése, 2021. december 31-én is ezt tették a Saint-Tropez-öbölben.

Salah Abdeslamról, a párizsi terrortámadások kitervezőjéről viszont a minap filmet készítettek. Ez a terrorista megtehette, hogy másfél hónapig nem volt hajlandó részt venni a bírósági tárgyalásokon, s most ismét elhalasztották az eljárás folytatását, mivel decemberben elkapta a koronavírust. Hiába mondta a szakorvos, hogy állapota ezt nem indokolja, ő egy új szakértő kirendelését kéri a bíróságtól a tárgyalás elnapolására. Erről az ügyről senki se beszél a médiában, a per – az áldozatok hozzátartozóján kívül – szinte senkit sem érdekel. Ha más francia beteg lenne, és nem tudna elmenni a tárgyalásra, kétlem, hogy a bíróság elhalasztaná perét. Úgy tűnik, több nyugati országban – amelyeket nem győznek kelet-európai értelmiségi követői példának állítani elénk – jobb vádlottnak lenni, mint áldozatnak!

Egy hónap leforgása alatt valamelyest még növelte is támogatottságát az újra induló Macron elnök. Tanácsadói és a média segítségével egy új témát dobott be a választási kampányba. Azzal ijesztgetik a franciákat, hogy nem a bevándorlás és annak következményei jelentenek veszélyt rájuk, hanem az ország egészségügyi helyzete. Kötelezővé tenné az oltási igazolványt, s így sikerült elterelnie a figyelmet: a felmérések szerint a franciák 58 százaléka úgy véli, Macronnak igaza volt, amikor megtámadta az oltatlanokat, noha a megkérdezettek 63 százalékát megdöbbentette a párizsi napilapban közölt nyilatkozata, miszerint: „Kifejezetten bosszantani szeretném az oltatlanokat. Folytatjuk is, a végsőkig. Ez a stratégia.”

Pedig egyetlen elnökjelölt sem állítja, hogy nem fontos az oltás, és a franciák mintegy 70 százaléka meg is kapta. Ennyien hisznek a kormány oltási politikájában, a többiek önbecsülését pedig sérti a kényszer. A figyelemeltérítés következménye nem is késett: botrányos kijelentései ellenére is Macron 25 százalékon áll a felmérések népszerűségi listáján. Őt követi a radikális jobboldali Marine Le Pen és a mérsékelt jobboldali Valéry Pécresse 17, illetve 16 százalékkal. Éric Zemmour 13 százalékkal egyelőre a negyedik, egy ponttal kevesebb a decemberi és három ponttal a novemberi eredményéhez képest.

Macron elődei – azaz Hollande és Sarkozy – politikáját folytatja, és esze ágában sincs véget vetni a tömeges bevándorlásnak, nem szorgalmazza az illegálisan érkezettek visszaküldését sem. Pedig lett volna erre alkalma, ha nagyon akarta volna a hamarosan lejáró elnöki mandátuma idején. Ezért tereli más ügyekre a figyelmet, és sok szavazó későn fog ráébredni, hogy ismét rászedte őket. Ráadásul ezen a politikuseliten nem lehet számonkérni semmit – írja Patrick Jardin, a Riposte Laique újságírója Salah Abdeslam pere kapcsán. Annak idején feljelentést tett volna Hollande ellen, de ügyvédjei lebeszélték. Az elnök és hatalmi gépezete ugyanis nem vette komolyan a terrorista veszélyt, ezért lett Jardin lánya is a 137 életet kioltó 2015-ös bataclani mészárlás áldozata.

Az oltás kampánytémává emelése erről és a bevándorlás okozta közbiztonsági kockázatról tereli el a figyelmet. Egyelőre hatékonyan.

S. Király Béla

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 509
szavazógép
2022-02-08: Jegyzet - Mózes László:

Aki önmagát kereste

Vad, reménytelennek látszó sziklavilág felé közelít egy piros helikopter, fedélzetén bevetésre kész hegyimentők – nézi e nyugtalanító képsorokat, s közben olvassa a felvételt kísérő hírt: a Buş­teni-i Salvamont három tagja végre le tudott ereszkedni a helikopterről a magashegyi balesetben közel három hete elhunyt lányhoz, élettelen testét lehozták a hegyről.
2022-02-08: Gazdakör - Bokor Gábor:

Gazdafórumok Háromszéken

Az elmúlt héten vette kezdetét a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által kezdeményezett háromszéki gazdatalálkozók sorozata. Csütörtökön és pénteken három helyszínen, Nagybaconban, Vargyason és Nagyajtán hívták év eleji megbeszélésre a gazdákat – a járványügyi korlátozások miatt kisebb létszámban, de olyan személyekkel, akik meghatározóak az illető kistérségben, továbbítani tudják a gazdák felé az elhangzott információkat, ugyanakkor a hivatalosságok felé is képesek közvetíteni az agrártársadalom fontosabb aggályait.