Az intézményvezető kiemelte azt is, hogy a korlátozások ellenére egyetlen betervezett tevékenységet sem kellett elhalasztaniuk. Megtartották több évtizedes hagyományú, jeles napokhoz kapcsolt múzeumpedagógiai foglalkozásaikat, voltak alkotótáborok, volt gyermeknap, múzeumok éjszakája, Burrogtató. Helyet adtak aratóünnepnek, katona- és huszárnóta-találkozónak a múzeumkert színpadán, hogy csak néhányat emeljünk ki a tavalyi programok közül. Idén sem terveznek másképp, és annak ellenére, hogy most is minden rendezvényre legalább két forgatókönyvet kellett kidolgozniuk, bizakodva vágtak bele az új évbe.

„Amellett, hogy van egy felbecsülhetetlen értékű gyűjteményünk, amelyet karban kell tartani, nagyon fontos számunkra a közösséggel való kapcsolat, hogy állandó zsongás, élet legyen a közel kéthektáros múzeumudvarban. Kiemelt tevékenységünk a programok szervezése gyermekek, felnőttek, családok számára” – hangsúlyozta a muzeológus. Ezért már tavaly gondosan megtervezték a jeles napokhoz, gyűjteményeikhez, kiállításaikhoz kapcsolódó idei eseménynaptárt.

A farsangi időszakban a jól bejáratott, több évtizedes múltú Maszkások-tevékenységet rendezik meg február 26-án egy családi nap keretében, a következő program március 10-hez, a beporzók napjához kapcsolódik. A húsvéti tojásírásnak is nagy hagyománya van, az ehhez kötődő gyermekfoglalkozások rendkívül népszerűek, van, hogy kéthetesre nyúlik a tevékenység, és a családi napok is sikeresnek bizonyultak – sorolta az intézményvezető. Idén erre a programra április 11. és 15. között kerül sor.

Tavaly az RMDSZ helyi nőszervezetével és a helyi ifjúsági szervezettel közösen rendeztek gyermeknapot, ezt idén május 29-ére tervezik. Nyáron a Bod Péter Megyei Könyvtárral megkezdett, 5–8. osztályos diákoknak szóló olvasó- és kézműves tábort, valamint az azt megelőző vetélkedőt folytatnák, emellett megrendeznék a megszokott kézműves táborokat is.

A Csernátoni Burrogtatót, amely idén tizedik évfordulójához érkezik, szeptember 17-re időzítették, de az Ágoston József által szervezett huszár- és katonadal-találkozónak is helyet ad a múzeum.

Tavaly ősszel érdekes színfoltja volt a múzeumkertnek, amikor a Retromobil Club sepsiszentgyörgyi képviselete szervezésében az Őszi retróparádé résztvevői betértek régi járműveikkel a múzeumkertbe, mely a rendezvény záróeseményének helyszíne volt. A veteránautó-találkozón László Róbert klubelnök vezetésével részt vett a marosvásárhelyi Classic Car Club is az általuk szervezett, Rally 60 elnevezésű veteránautós verseny keretében. Az ő versenyük mindig tartalmaz kulturális elemeket is, így a Haszmann Pál Múzeumban kérdezz-felelek próbát is tartottak, a válaszokat a múzeumot bejárva, megismerve tudták megadni a résztvevők.
 

Felkészülés az évfordulóra

2023. február 25-én lesz ötvenéves az intézmény. Az idei esztendő így a kerek évfordulóra tervezett nagyobb rendezvénysorozatra való felkészülésről is szól.

A kolozsvári EME Kiadó Emberek és kontextusok sorozatában tavaly megjelent A csernátoni Haszmann Pál Múzeum története című kötet. „Ez a doktori dolgozatom szerkesztett változata, amely Keszeg Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató mentorálásával készült. Állami levéltárat bejárva, családi levéltárat kutatva írtam meg, és a közel 50 éves múzeum alakulását és első évtizedét mutatja be sokféle szemszögből, az egyik fejezetben az intézmény vendégkönyveit is vizsgálom. Mondhatni, egy évtizedes munka eredménye a könyv, és CD-melléklet is tartozik hozzá. Amikor említette a kiadó ezt a lehetőséget, úgy gondoltam, szép lenne, ha rákerülhetne az a kisfilm, amelyet a múzeumalapító nagyapám születésének 110. évfordulójára készítettünk Kerekes Zoltán segítségével. Az volt a célom, hogy összegyűjtsem a hozzá kapcsolódó emlékeket. Sajnos, azok, akikkel akkor beszélgettünk, igen megfogyatkoztak, és úgy vélem, ilyen szempontból is fontos munka volt, amit akkor kellett és csak akkor lehetett elvégezni” – fogalmazott a múzeumvezető. A könyv első bemutatójának időpontját a múzeumalapítás dátumához, azaz február 24–25-höz kötik.
 

Folyamatos a háttérmunka

Év elejétől tevékenykednek a Csernátoni Népfőiskola műhelyében is, hiszen a múzeum mellett működő egyesület az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületen keresztül bekapcsolódott a magyarországi Nemzeti Művelődési Intézet szakkör-programjába, amelynek keretében május végéig kéthetente nemezelés és mézeskalács-készítés folyik.

A számos rendezvény mellett zajlik az intézményben a folyamatos háttérmunka is. „A múzeumi élet nem csak rendezvényekből áll – mondja Dimény-Haszmann Orsolya. – Nyilván, nagyon fontos része, hogy a közönséggel tartsuk a kapcsolatot, munkánknak ugyanakkor fontos szelete a megőrzés és a gyűjtés is. Tavaly is számos tárggyal gyarapodott a néprajzi és a technikatörténeti gyűjtemény. Akkor is mindig van tennivaló tehát, ha nincs, nem készül épp rendezvény, a tervezésen, pályázatíráson túlmenően is. Szép, festett tárgyak, székely kapuk készültek, fejfákat faragtak a faragóműhelyben, és ahogy tudunk, a tudományos életbe is bekapcsolódunk, így több online konferencián is részt vettem. Érdekes, ahogy az online világgal kitágult a tér, szenvedünk attól, hogy egy gép mögött ülünk, és nem találkozhatunk emberekkel, ugyanakkor egy jó lehetőség, hogy a szobában, a számítógép mellől ott lehetünk akár egy magyarországi konferencián is anélkül, hogy oda kellene utazni. A virtuális találkozások mellett közös programokat szervezünk az idén 30. évfordulóját ünneplő pécsi Határokon Túli Magyarságért Alapítvánnyal, akikkel 16. éve van jó szakmai, baráti kapcsolatunk, ugyanígy folytatnánk a közös munkát a pápateszériekkel is, akikkel a vízimalmok kötnek össze.”

Az egyesület minden pályázati lehetőséget megragad az intézmény fejlesztésére. Fenntartóik Kovászna Megye Tanácsa és a Székely Nemzeti Múzeum, tavaly a Bethlen Gábor Alap, a Csoóri Sándor Alap, Dabas Város Önkormányzata és Csernáton Köz­ség Tanácsa is támogatta programjaikat.