Az uniós intézmények vezetői elítélték a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság elismerését, és bejelentették, az Európai Unió szankciókkal fog reagálni a jogellenes cselekményben résztvevőkkel szemben. Orbán Viktor miniszterelnök még hétfő este egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, és egyértelművé tette, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Tegnap este Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, az EU tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke még hétfő este közös közleményben ítélte el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be, illetve felhatalmazta az orosz fegyveres erőket, hogy a két népköztársaság területén biztosítsák a békefenntartást a Moszkva által újonnan függetlennek elismert területeken.
Ursula von der Leyen és Charles Michel közleményükben hangsúlyozta: a lépés a nemzetközi jog és a minszki megállapodások jelentős megsértését jelenti. Az Európai Unió ismételten kijelenti, hogy rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül – hangsúlyozták az uniós vezetők.
Zelenszkij a diplomáciai kapcsolatokról
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette tegnap, hogy fontolóra veszi az Ukrajna és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Az ukrán elnök véleményezve, hogy Moszkva elismerte Ukrajnától függetlennek a két Donyec-medencei szakadár népköztársaságot, kifejtette: „úgy gondoljuk, hogy ez eszkalációs lépés volt, jogi agresszió, amely megalapozta Oroszország és az ideiglenesen megszállt ukrán területeket körülvevő fegyveresek katonai agresszióját”. Zelenszkij szerint Oroszország nem indít teljes körű háborút Ukrajna ellen. „Hisszük, hogy a háború nem lesz erőteljes Ukrajna ellen, és nem lesz széles körű eszkaláció az Oroszországi Föderáció részéről” – hangoztatta.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter tegnap a Facebookon közzétett nyilatkozatában leszögezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előző napi szavai után az egész világ megtudta azt, amit az ukránok már nyolc éve tudnak. Szerinte Ukrajnára súlyos megpróbáltatások várnak, és komoly veszteségek is lesznek. Hangsúlyozta egyúttal, hogy biztos a győzelemben. „A saját földünkön vagyunk, és az igazság velünk van. Az ukrán hadsereget a népünk támogatja. Az emberek hite pedig annak a jele, hogy mindent jól csinálunk” – hangoztatta.
Bevethető az orosz hadsereg
Felhatalmazást adott az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin orosz elnöknek tegnap a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez. Tegnap az orosz törvényhozás alsó- és felsőháza is egyhangúlag jóváhagyta a megállapodásokat arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn elismerte. A ratifikálási okmányokat Putyin a kézjegyével látta el, a folyamat a szerződések közzétételével zárul majd le. A megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, ott közös védelmi állásokat vegyen fel, és erősítse a gazdasági integrációt.
A minszki megállapodások többé nem léteznek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap este újságíróknak. Putyin korábban az ukrajnai válság rendezése alapjául szolgáló megállapodás megszűnéséért Kijevet hibáztatta, rámutatva, hogy az ukrán vezetés többször nyilvánosan kijelentette: nem fogja teljesíteni a megállapodásokat. Oroszország pedig „nem tudta tovább eltűrni a Donyec-medence népe elleni népirtást” – fogalmazott az orosz elnök. Leszögezte, hogy Oroszország katonai támogatást fog nyújtani a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságnak.
Szergej Lavrov külügyminiszter tegnap azt mondta, hogy Oroszország kész a Nyugattal történő párbeszédre, ám tárgyalásokról abban az esetben szó sem lehet, ha ott Oroszországot megpróbálják megalázni és mindenért felelőssé tenni. Nehezményezte, hogy a NATO és az Egyesült Államok nem mutatott érdemi tárgyalási hajlandóságot Oroszország biztonsági garanciaigényei ügyében. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy a feszültség csökkentése helyett arra törekszik, hogy Oroszországot kibillentse egyensúlyából és visszatartsa a fejlődésben. Volodimir Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint ideje áttérni az Oroszország elleni közvetlen fellépésre, hangot adott véleményének, hogy a hivatalban lévő ukrán elnök „kiegyensúlyozatlan és önállótlan” ember, aki „közvetlenül függ amerikai gondnokaitól”, és akitől „mindenre lehet számítani”.
Stoltenberg: tervezik a támadást
Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen, az orosz fellépések aláássák Ukrajna önállóságát, területi egységét és az európai biztonságot – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a NATO–Ukrajna Bizottság rendkívüli ülését követően tegnap. Jens Stoltenberg a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Ukrajna határain belül és körül kialakult feszültség generációk óta a legkomolyabb konfliktus.
A NATO arra kéri Ukrajnát, ne válaszoljon egyetlen ismétlődő orosz agresszióra sem, Oroszországot pedig arra emlékezteti, hogy sosem késő lemondani egy esetleges támadás megindításáról, továbbá arra kéri Moszkvát, válassza a diplomácia útjait a konfliktus megoldására – fogalmazott a NATO-főtitkár. „Továbbra is mindent megteszünk, hogy megvédjük a szövetséget bármifajta agresszióval szemben” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
Késleltetik a gázvezetéket
A német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét – jelentette be Olaf Scholz német kancellár tegnap Berlinben. A kancellár elmondta: utasította a gazdasági minisztert, hogy tegye meg a már elkészült vezetékrendszer üzembe helyezéséhez szükséges tanúsítványok kiadásának felfüggesztéséhez szükséges közigazgatási jogi lépéseket.
Aláhúzta, hogy Oroszország a szakadár területek elismerésével nemcsak a nemzetközi jogot és a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló minszki megállapodást sértette meg, hanem az ENSZ Alapokmányát és az összes többi nemzetközi megállapodást is, amelyhez az utóbbi fél évszázadban csatlakozott. Ez a magatartás nem talál támogatásra a nemzetközi közösségben, és szigorú büntetőintézkedéseket tesz szükségessé – mondta Olaf Scholz. Ukrajnát viszont elismerés illeti, amiért nem ül fel az orosz provokációknak – tette hozzá a német kancellár, kiemelve: a moszkvai vezetés csak ürügyre vár, hogy akár az egész országot elfoglalhassa.
Magyar érdekek
Orbán Viktor miniszterelnök tegnap telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel az orosz–ukrán konfliktusról – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A magyar miniszterelnök a megbeszélésen kifejtette: Magyarország – szomszéd államként – aggodalommal figyeli az ukrajnai fejleményeket. Orbán Viktor tájékoztatta Zelenszkij elnököt arról, hogy Magyarország a koordinált európai válaszcselekvés részeseként támogatni fogja a helyzet rendezésére irányuló közös uniós erőfeszítéseket. Ennek keretében a kormány folyamatosan egyeztet nyugati szövetségeseivel – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor a tárgyalás során biztosította Volodimir Zelenszkijt arról, hogy Magyarország, ahogyan eddig, ezután is támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét.
A diplomáciai megoldásba vetett utolsó utáni reményünket sem szabad feladnunk – közölte az ukrán válság kapcsán a külgazdasági és külügyminiszter tegnap a Facebookon. Szijjártó Péter azt írta, a hétfő esti fejlemények nyomán most felgyorsult Brüsszelben a szankciós intézkedések előkészítése és folyamatos az egyeztetés a lehetséges lépésekről. „Magyarország ebben a kérdésben soha sem törte meg az uniós egységet. Mindezzel párhuzamosan a diplomáciai megoldásba vetett utolsó utáni reményünket sem szabad feladnunk” – fogalmazott a miniszter.
Kárpátaljai aggodalmak
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát az Ukrajna körzetében fokozódó háborús feszültség miatt, rámutatva, hogy „az atomfegyverek korában fegyveres úton nem lehet rendezni a felgyülemlett konfliktusokat”. A KMKSZ elnöksége tegnap kiadott nyilatkozatában felszólítja a nagyhatalmak vezetőit és az ukrán kormányzatot arra, hogy „tegyenek meg mindent a háború elkerülése, a problémák békés úton történő rendezése érdekében”.
A dokumentumban rámutatnak, hogy Ukrajnának az utóbbi években elfogadott törvényei nem teszik lehetővé a kisebbségvédelem terén kötött nemzetközi egyezmények végrehajtását. „Az ukrajnai kisebbségek nyelvi, oktatási jogainak visszaállítása jelentős mértékben hozzájárulhatna a béke és a stabilitás megőrzéséhez” – áll a nyilatkozatban.
A KMKSZ a jótékonysági alapítványai ellen folyó, „megalapozatlan vádak alapján megkezdett bűnvádi eljárások” ellenére „továbbra is kész részt vállalni egy stabil, működőképes megyei tanácsi többség kialakításában”. A szervezet elnöksége a jelenlegi feszült helyzetben felelőtlennek tartja azokat a támadásokat, amelyek nemrégiben a kárpátaljai megyei adminisztráció vezetőjét érték a népek testvériségéről tett kijelentései okán, valamint a megyei közgyűlés elnökét a budapesti látogatása miatt – amelyet rendkívül eredményesnek és előremutatónak tart a KMKSZ.
Oroszország elleni szankciók
Az Európai Unió tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, az Európai Bizottság a partnereivel egyeztetve mihamarabb véglegesíti a megszorító intézkedések csomagját – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap. Ursula von der Leyen a kora esti sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország idézte elő a válságot, egyedül Moszkva felelős a helyzet jelenlegi elmérgesedéséért. Az uniós szankciós csomag egyértelmű válasz a nemzetközi jog orosz megsértésére. A megszorító intézkedések a jogellenes döntésben érintett magánszemélyeket, cégeket és bankokat célozzák – fogalmazott az EB elnöke. „Megtiltjuk a kereskedelmet a két szakadár régió, Donyeck, Luhanszk, valamint az EU között, és korlátozzuk Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz” – közölte az uniós bizottság elnöke.
Öt orosz bank és három befolyásos, vagyonos magánszemély ellen rendelt el vagyonbefagyasztást is tartalmazó szankciókat tegnap a brit kormány, válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előző nap hivatalosan elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát. Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában elmondta: a szankciós listán a Rosszija Bank, az ISZ Bank (Ipari Takarékbank), a General Bank, a Promszvjazbank és a Fekete-tengeri Fejlesztési Bank szerepel.
A brit kormány emellett személyi szankciókat léptetett érvénybe Gennagyij Tyimcsenko, valamint Borisz Rotenberg és Igor Rotenberg nagyvállalkozókkal szemben. Johnson elmondta: London befagyasztja a szankciós listán szereplők Nagy-Britanniában tartott vagyoneszközeit, a büntetőintézkedésekkel sújtott személyek nem utazhatnak be az országba, emellett a brit kormány megtiltja, hogy brit állampolgárok és vállalatok bármilyen üzleti kapcsolatra lépjenek velük.
