Amint a közismert sepsiszentgyörgyi természetjárótól és túraszervezőtől megtudhattuk, vasárnap járt a helyszínen, és megdöbbenéssel látta, hogy megcsonkították a fát. „Fejszenyomok voltak rajta, körülötte a földön pedig levágott, letört ágak, kéregdarabok szanaszét. Látszik, hogy ember munkája volt, de hogy miért, arról fogalmam sincs. Mint kiderült, január 16-án ott járt az egyik ismerősöm, és akkor még rendben volt...” – fogalmazott lapunknak Gáspár László Zsolt. Hozzátette, sajnos nem egyedi esetről van szó, sokszor a turistajelzéseket is megrongálják késsel, fejszével.

Toró Attila civil aktivista lapunknak elmondta, hogy pár éve maga is az interneten találkozott először ezzel a különleges természeti képződménnyel, ahová egyre többen jártak ki a városból, és annyira megtetszett neki, hogy ő is többször felkereste. Kirándulókat is vitt oda tavaly januárban. Több ilyen fa is volt a környéken, közülük ez az utolsó, amely még áll – jelentette ki. „Látszott, hogy nem lesz hosszú életű, a tavaly quad-ok (négykerekű motorbiciklik) nyomait is láttam körülötte, de talán még bírta volna, ha nem bántják. Szerencsétlen próbált megélni, az ágak végén hajtások voltak” – mesélte Toró Attila.

Csákány Lászlót, a Szemerja-Görgő Közbirtokosság elnökét is megkérdeztük ez ügyben, aki a fa történetéről és megcsonkításának okairól is felvilágosított. Mint kifejtette, az erdőgazdálkodásban használatos ültetési képlet előírja, hogy a madarak és az erdei élőlények számára milyen százalékban és milyen helyeken kell gyümölcsfákat ültetni, a közismert „sámánfa” pedig egy vackorkörtefa, mely egy ültetett fenyőerdő szélén áll. Mivel az ilyenfajta puhafák első évtizedeikben gyorsabban nőnek, mint a fenyő, ez a gyümölcsfa gigantikus méretűre nőtt, de egy idő után a fenyőerdő mégiscsak elkerülte a növekedésben, és mivel így nem jutott elég fényhez, kiszáradt. Az apróbb ágai letöredeztek, a vastagabb ágai pedig égbe nyúló karokra emlékeztettek. Ezért kaphatta a sámánfa nevet.

„Az erdőkitermelés szempontjából már nem volt értéke, de mint tudjuk, az erdő nem csupán faanyag, annak szociális, kulturális szerepe is van, így a formájából adódóan közkedveltté vált a természet iránt érdeklődők körében. Arról nem is beszélve, hogy milyen fantasztikus ökológiai értéke van egy ilyen holt fának az élővilág szempontjából, hisz rengeteg gombának, élősködőnek, rovarnak ad életteret, melyek a maguk módján a tápláléklánc következő lépcsőjét elégítik ki” – fogalmazott Csákány László. Hogy ki törte össze és miért? Bizonyos személyek télen száraz ágakat gyűjtögetnek, ezzel fűtik otthonaikat. Kankózásnak nevezik azt a módszert, amivel a lábon álló fák száraz ágait lovak után kötött hosszú rudakkal letörik. Ha még nem elég száraz a fa, fejszével is „besegítenek”, hogy könnyebben törjön.

Csákány László már korábban látta a megcsonkított „sámánfát”, és sajnálta is, hisz bevallása szerint ültetése pillanatától ismeri.