A bejelentés nem sokkal azután érkezett, hogy Oroszország elkezdett azzal fenyegetőzni, lezárja a Németországba vezető Északi-Áramlat 1 gázvezetéket, ha a nyugati hatalmak az orosz olaj behozatalának tiltásáról döntenek. Az Európai Bizottság kezdeményezése javaslatokat is tartalmaz arra vonatkozóan, miként lehetne megoldást találni az emelkedő energiaárakra.

Európában hónapok óta emelkednek az energiaárak, és az orosz–ukrán háború tovább súlyosbítja a problémát. A REPowerEU nevű terv célja az európai gázellátás diverzifikálása, a gáz kiváltása a fűtésben és az energiatermelésben, és a megújuló energiák szerepének növelése. Az orosz gázimportot már idén kétharmadával csökkentenék.

Az Európai Unióban felhasznált földgáz mintegy 40 százaléka jön Oroszországból, az EU-ba importált kőolajnak pedig 27 százaléka származik az Ukrajnát megtámadó országból. Magyarország az orosz gáznak leginkább kiszolgáltatott országok közé tartozik az EU-ban, de az orosz fosszilis tüzelőanyagok terén nagy kitettsége van Olaszországnak és Németországnak is, Németország éppen ezért nem is támogatja, hogy az EU egyik napról a másikra ne vegyen energiahordozókat Oroszországtól, legalábbis kedden még erről beszélt Olaf Scholz német kancellár. A német vezető szerint másképp nem biztosítható a fűtés, a közlekedés és az áramellátás. Scholz szerint bár sürgető feladat, hogy az EU alternatívákat találjon az orosz függőségre, tehát középtávon ők is gondolkodnak ebben, „ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni”.

A brüsszeli testület iránymutatást is előterjesztett a tagállamok számára, amelyben megerősítette az árak kivételes körülmények esetén történő szabályozásának lehetőségét. Az uniós állami támogatási szabályok arra is lehetőséget kínálnak a tagállamoknak, hogy rövid távú támogatást nyújtsanak a magas energiaárak által érintett vállalatoknak, és közép-, illetve hosszú távon segítsenek csökkenteni kitettségüket az energiaárak ingadozásának.

Közölték: az uniós bizottság áprilisig olyan jogalkotási javaslatot kíván benyújtani, amely előírja, hogy az EU-ban minden év október 1-jéig a gáztározókat kapacitásuk legalább 90 százalékáig fel kell tölteni.

Elmondták, a megemelkedett energiaárak kezelésére a testület minden olyan sürgősségi intézkedés bevezetésének lehetőségét is vizsgálja, amely korlátozhatja a gázárak villamosenergia-árakra gyakorolt negatív hatását. Az intézkedések között például ideiglenes árkorlátozások szerepelhetnek. A bizottság továbbá felméri a villamosenergia-piac optimalizálásának lehetőségeit is azzal a céllal, hogy a villamosenergia továbbra is megfizethető maradjon az ellátás megszakítása nélkül – közölték.
 

Elutasítják a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra

A német iparvállalatok szövetsége (BDI) elutasítja azt a követelést, hogy terjesszék ki az orosz energiaszektorra az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett szankciókat.

A BDI – az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet – vezetője, Siegfried Russwurm az ARD országos köztelevízió hírportálján idézett tegnapi nyilatkozatában kiemelte, hogy az orosz földgáz-, kőolaj- és szénszállítások kiesése súlyos hatást gyakorolna a német gazdaságra, és veszélyeztetné az ipar versenyképességét. Az orosz energiahordozók importjának leállítása súlyosabb büntetés lenne Németországnak és az egész Európai Uniónak, mint Oroszországnak, „az agresszornak”, mert lehetetlen egyik napról a másikra helyettesíteni, kiváltani más forrásból – fejtette ki a legnagyobb EU-s gazdaság legtekintélyesebb munkaadói érdekképviseletének vezetője. Rámutatott, hogy a Németországban felhasznált kőolaj mintegy harmada származik orosz forrásból, a kőolajnál pedig 50 százalék feletti ez az arány. Ugyancsak 50 százalék körüli az orosz kőszén részaránya az áramtermelésben, és vannak erőművek, amelyeket akár 75 százalékban orosz szénnel táplálnak – mondta Siegfried Russwurm.