Vasárnap este ünnepélyes istentisztelet keretében mondtak köszönetet a bibarcfalviak mindazoknak, akik az elmúlt öt évben valamilyen módon hozzájárultak a református templom ékessége, a Szent László-freskó megújításához. A rendkívüli művészettörténeti értékkel bíró alkotás restaurálását a magyar és a román kormánytól kapott jelentős támogatás tette lehetővé.
Az istentiszteleten szolgáló Berszán István erdővidéki református esperes a hitből jövő munka fontosságát emelte ki: ne az anyagi javak megszerzését tekintsük életünk legfontosabb feladatának, hanem megbízónknak tekintsük Istent, vele karöltve dolgozva méltósággal telítődünk.
A Szent László-legendát feldolgozó freskó restaurálását is a hit által végzett munka gyümölcsének mondotta Berszán István, és felidézte 2017 nyarát, amikor tusványosi látogatását megszakítva Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese Tamás Sándor megyeitanács-elnök kíséretében felkereste Bibarcfalvát, s megígérte az egyházközség tagjainak, minden tőle telhető segítséget megad, hogy a pompás alkotás megmaradjon és tovább hirdethesse, magyarok élnek e tájon. Köszönet illeti ezért a felelősségvállalásért Semjén Zsoltot, s mindazokat, akik annak érdekében tettek, hogy a pályázattal járó bürokráciában kiismerhessék magukat.
Fancsal Zsolt helybéli lelkész imádságában úgy fogalmazott, a bibarcfalviak szíve tele van hálával az elmúlt években kapott segítségért, a kivitelezést végző művészeknek köszönhetően a freskó szemet gyönyörködtető lett, apró részletei váltak ismét megtekinthetővé. Arra kér mindenkit, ne csak ezt lássák, hanem az isteni gondviselést is. Mert az elmúlt öt esztendőben igencsak szükség volt rá. Semjén Zsolt látogatása elhozta a reményt, hogy eljött a freskó felújításának ideje, munkának is fogtak, de aztán ismét várakozás évei jöttek, ám ő nem csüggedt, szívében nyugodt volt, tudta, minden megoldódik, Isten nem engedi, hogy az ígéret visszahulljon a porba, és 2020-ban a Teremtő újabb segítő embereket küldött, akik az utolsó akadályokat is elhárították.
Tamás Sándor is felelevenítette a közel öt esztendővel ezelőtt Semjén Zsolttal közösen tett bibarcfalvi látogatást, köszönetet mondott a magyar és román kormánynak a támogatásért, valamint Kató Béla püspöknek az ügy melletti kiállásáért. A megyeitanács-elnök beszédében Szent László közösségünkre gyakorolt hatását emelte ki: Székelyföldön nemcsak azért maradtak meg jelentős számban Szent László tetteit megörökítő falfestmények, mert a török itt kevésbé pusztította el Isten házait, hanem azért is, mert a határvédők talán mindenkinél jobban ragaszkodtak a lovagkirályhoz.
Gál Károly, az RMDSZ erdővidéki képviselője a templomoknak a székelység életében betöltött szerepére tért ki. A templom egyszerre volt istenháza, menedék a veszély, iskola a béke idején, ezért az évszázadok alatt gondját viselték, bővítették, s ha kellett, újjáépítették. A freskókat sem csak önmagukért rendelték meg, hanem azoknak politikai üzenete is volt: mutatta, kiben bízhatunk és kinek a példáját kell követnünk, ha e tájon élni, megmaradni szeretnénk.
Nagy Éva, a bukaresti kultuszminisztérium főtanácsosa felszólalásában azt mondta, a freskófelújítás a bibarcfalviak kis közösségének azt üzeni: összefogásból, küzdeni tudásból és önzetlenségből szép és – hitünk, nyelvük és nemzeti identitásunk számára – fontos dolgok kerekedhetnek ki.
Benedek-Huszár János, Barót polgármestere a román és magyar kormány értékmentő munkához nyújtott segítségét emelte ki, és reményét fejezte ki, a bibarcfalviak példája más közösségeket is arra buzdít, hogy értékeik megőrzése érdekében pályázva keressenek forrásokat.
Fancsal Zsolt végül ismét köszönet mondott a jelen levő egyházi és világi méltóságoknak a felújításhoz nyújtott segítségért, amit jelképes ajándékkal toldott meg, s kiemelte Czimbalmos Attila restaurátornak és csapatának a kivitelezési, Fehér János tanulmánykészítőnek az engedélyek beszerzéséhez nélkülözhetetlen munkáját, valamint Jánó Mihály művészettörténésznek a szakmai támogatását.
